A németeket is meglepte a Mercedes

A német sajtó hosszú idő óta nem foglalkozott olyan terjedelemben Magyarországgal, mint a Daimler beruházáshoz kapcsolódó csütörtöki beszámolókban. A lapok véleménye, hogy a kecskeméti helyszín kiválasztásában a jó infrastruktúra, a szakképzett munkaerő jelenléte, továbbá a mérsékelt munkabérek játszottak döntő szerepet.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Németország legtekintélyesebb gazdasági, illetve pénzügyi napilapja, a Handelsblatt első oldalán A Daimler felfedezi a Keletet címmel tudósított a stuttgarti konszern döntéséről (Kecskeméten fognak Mercedest gyártani), a tudósítás közepén hatalmas útjelző táblával, amely Stuttgarttól Kecskemét felé mutatja az irányt. Az újság vállalati forrásokra hivatkozva beszámolt arról, hogy Magyarország olyan lengyelországi és romániai helyszíneket "vert meg", amelyeket a cég szintén górcső alá vett.

Kiemelte, hogy a Mercedes volt az utolsó olyan nagy német autógyár, amely nem rendelkezett saját gyárral Kelet-Európában, ahol konkurensei, mint például az Audi, a BMW és a VW már régóta jelen vannak. A régió nagy értékesítési piacnak és a költségek szempontjából kedvező gyártási helyszínnek számít - mutatott rá a lap. A Handelsblatt szakértőket idézve úgy értékelte, hogy a magyarországi, illetve a kecskeméti helyszín kiválasztásában a jó infrastruktúra, a szakképzett munkaerő jelenléte, továbbá a mérsékelt munkabérek játszottak döntő szerepet. Ezen túlmenően pedig az a tény, hogy a Daimler fontos beszállítói, mindenekelőtt a Bosch több üzemmel már jelen vannak Magyarországon.

A tudósításhoz mellékelt terjedelmes kommentárban a Handelsblatt hangsúlyozta, hogy kevesen számoltak azzal, hogy Magyarország az új üzemért folytatott versenyben megelőzi Lengyelországot és Romániát. Az újság szerint a döntés különösen a favoritként kezelt Románia számára jelent csapást. Magyarország - mint a lap fogalmazott - "népgazdasági szempontból" sem állt feltétlenül az első helyen. Ennek kapcsán az újság beszámolt a baloldali kormány belpolitikai nehézségeiről, s ezzel összefüggésben arról, hogy a Gyurcsány-kormány a gazdasági reformterv leállítására kényszerült.

A Handelsblatt szerint a makrogazdasági adatok sem éppen a magyarországi helyszín mellett szóltak. Mindennek ellenére a Daimler Kecskemét mellett döntött, s ennek a stuttgarti cég számára megvoltak az okai. Ezzel összefüggésben a lap hangoztatta, hogy Magyarország mellett estek latba azok az autógyártás területén szerzett tapasztalatok, amelyekre az ország a vasfüggöny lebontása óta eltelt csaknem 20 évben tett szert. A kommentár kiemelte továbbá a beszállítók jelenlétét, a munkaerő képzettségének magas szintjét, ami a luxusautók gyártása szempontjából biztosítja jó minőséget, s ez különösen fontos a Daimler számára.

Gazdasági részének első oldalán ugyancsak vezető tudósításban számolt be a döntésről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A legnagyobb példányszámú konzervatív politikai napilap két külön kommentárt is mellékelt a tudósításhoz. Az elsőben kiemelte, hogy csillaggal ellátott Mercedes autók egyfajta statusszimbólumként nem vesztették el nimbuszukat, a konkurencia ugyanakkor jóval keményebbé vált, s ebből a szempontból a költségek alakulása különös súllyal esik latba.

A stuttgarti autógyár azonban nem csupán költségszempontok alapján ítélt - írta a FAZ, hangsúlyozva, hogy Magyarország virágzó autóiparral és ezzel együtt jó beszállítói struktúrával és munkaerővel rendelkezik, ami döntő a minőségi igények kielégítése szempontjából. Másik - jóval terjedelmesebb - kommentárjának címében a konzervatív újság kiemelte, hogy a beruházók hűek maradnak Magyarországhoz. A FAZ úgy értékelte, hogy a belpolitikai zavarok, s a csaknem két év óta tartó pangás ellenére Magyarországnak sikerült megőriznie azt a szerepet, amelyet beruházási célországként korábban is betöltött. Az ország - Csehországgal és Lengyelországgal együtt - még mindig fő beruházási helyszínnek számít a régióban - hangsúlyozta a lap.

Az ugyancsak konzervatív Die Welt beszámolójában azt emelte ki, hogy a Kecskemét melletti döntésnek több oka volt. Ezek sorában az újság "a munkaerő képzettségének magas szintjét, a jó közúti és vasúti hálózatot, a magyarországi gazdasági és politikai stabilitást, valamint mindenekelőtt az alacsony bérköltségeket" említette.

A Financial Times Deutschland tudósításában emlékeztetett arra, hogy az autóipar már régóta aktív Magyarországon. A helyszín kiválasztásával kapcsolatban a tekintélyes üzleti, s egyben politikai napilap egyebek között a kedvező bérköltségeket, továbbá a jó közlekedési összeköttetéseket említette. Külön tudósításban számolt be a Daimler magyarországi beruházásáról a liberális Süddeutsche Zeitung, s két berlini napilap, a Der Tagesspiegel, valamint a Berliner Zeitung.

Véleményvezér

Utolsó helyen állunk az unióban a nyaralni tudók számában

Utolsó helyen állunk az unióban a nyaralni tudók számában 

Meddig süllyed még a magyarok életszínvonala?
Rettegnek a fideszes polgármesterek

Rettegnek a fideszes polgármesterek 

Fideszes polgármesternek együtt szerepelni egy ellenzékivel egy fotón, skandallum.
Élve fejeztek le egy magyart az oroszok

Élve fejeztek le egy magyart az oroszok 

Miért hallgat a magyar kormány, amikor az oroszok gyilkolnak magyarokat?
A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára 

A munkavállalók a lábukkal szavaznak.
Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo