Varga Mihály MNB elnök ki is mondta a Közgazdász Vándorgyűlésen. S itt jön be az a tény, hogy a magyar alapkamat a legmagasabb a régióban (a románnal együtt).
A régiós devizák relatív mozgása az elmúlt hetekben
Forrás: Bloomberg, Erste
Szóval, ha a cseh és lengyel relációban nézelődünk, akkor az előbbit 3 százalékponttal, míg az utóbbit 1,75 százalékponttal übereljük. Ráadásul az utóbbit úgy, hogy a lengyel költségvetési hiány idén is a GDP 6,9 százalékára fog rúgni, míg a magyar 4,7 százalékra. Mindeközben egyre többen hiszik el, hogy még jó darabig 6,5 százalékon marad a magyar alapkamat. Ugyanakkor azért a felértékelődés sem tűnik célnak. Szóval, ha nem is előbb, de azért valószínűleg utóbb jön majd a kamatcsökkentés.
A másik fontos tényező pedig a közelgő választások. A külföldi befektetők már látható odds-ot tesznek a kormányváltásra, amelynek következtében mintegy 10 milliárd beragadt euró indulhatna meg a magyar gazdaság felé. Ez nyilvánvalóan forinterősítő tényező lenne. Szóval egyelőre kis súllyal, de ez is megjelenik a forinterősítő tényezők között.
Na meg arról sem szabad elfeledkezni, hogy ugyan a politikai verseny élessé vált, de a kormány egyelőre óvatosan osztogat. A bejelentések költsége általában hosszabb távon válhat érzékelhetővé a költségvetésben. Szóval bizonyos óvatosság egyelőre még látható a költségvetési oldalon. Persze az is megtörténhet, hogy eljön az a pillanat, hogy bedobják a gyeplőt a lovak közzé. Na, akkor valószínűleg megfordul az a trend, amit most látunk. Hiszen a még erősebb osztogatással a várható eredmények elmozdulnak a most kormányzó hatalom felé, de az egyensúlytalanság is növekedni fog.
