„Ezt megint valaki kitalálta…”
Ez így van. De nem úri huncutságból, vagy ahogy gyakran találkozunk vele a vállalkozásoknál: „…hogy ez megint jó legyen valakinek valahol”. Hanem mert a szabványokat előírás szerint időről időre szükséges alaposan felülvizsgálni, vajon igazodnak-e még a piaci körülményekhez, elvárásokhoz. Ráadásul a korábbi verziókat sokszor érte az a kritika, hogy alapvetően gyártási folyamatokhoz készültek. Miközben a tanúsítvány egyre szélesebb körben elvárás lett – főleg a 9001-es szabvány alkalmazása pályázatokhoz, beszállítói megbízásokhoz, a partnerek felé a minőségi szint igazolásához –, sokszor okozott nehézséget a szerteágazó és változatos szolgáltatási területekhez illesztése.
Az új szabványok készítésénél tehát a piac változásai mellett arra is figyeltek az alkotók, hogy megoldást hozzanak a leggyakrabban emlegetett negatívumokra – a rugalmatlanságra, a papírízű elvárásokra és a mindennapi gyakorlati használhatóság nehézségeire.
Valami régi, valami új
Az alma nyilván nem esett nagyon messze a fájától, hiszen mégiscsak minőségügyi előírásrendszerekről van szó. Szemléletükben viszont már egy új generációt hordoznak, a korábbiaktól eltérően egyfajta kockázatalapú gondolkodásmóddal közelítenek a mindennapi működés elemeihez.
Az eddigi nyolc egység helyett tizes felépítés van, amelyben az első három (Alkalmazási terület; Rendelkező hivatkozások; Szakkifejezések és meghatározásuk) megegyezik a korábbi változatokkal. Az ezt követő fejezetek már új címet kaptak, sok helyen új vagy bővített tartalommal:
- A szervezet és környezete
- Vezetői szerepvállalás
- Tervezés (irányítási rendszer, kockázatok és lehetőségek, célok)
- Támogatás (erőforrások, kompetencia, tudatosság, kommunikáció, dokumentáció és kezelésük)
- Működés
- Teljesítményértékelés (figyelemmel kísérés, mérés, elemzés, értékelés; belső audit, vezetőségi átvizsgálás)
- Fejlesztés (nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység, folyamatos fejlesztés)
A frissebb, piaci szemléletű megközelítés mellett tehát helyet kaptak a jó működéshez szükséges hagyományos módszerek is. Gyakorlatiasan nézve így azok a tennivalók váltak szabványkövetelménnyé, amelyeket egy stratégiai gondolkodás mentén amúgy is meg kell tennie egy vállalkozónak.
Mi változott? – közös pontok az ISO 9001 és ISO 14001 változásaiban
- szeptember 15-i határidővel a tanúsított szervezeteknek az ISO 9001:2015, illetve környzetközpontú irányítási rendszer esetén az ISO 14001:2015 szabvány szerint kell működniük. Mik a legfontosabb pontok, ahol változás történt az előírásokban?
- Az érintetti környezet elemzése: A szervezetnek elemeznie kell a környezetét az érintett felek (külső és belső kapcsolódó szervezetek, személyek) szempontjából. Minden olyan, a szervezet környezetében megjelenő tényezőt elemezni kell, amelyek a vállalkozás jövője szempontjából befolyásoló hatással lehetnek. Ha mellétesszük az aktuális célokat – bővülés, terjeszkedés, új emberek –, újabb szempontok, követelmények merülnek fel, amelyekkel szintén számot kell vetnünk.
- Kockázatok és lehetőségek: Korábban megelőző tevékenységnek hívták, de nem pont ezt takarta, inkább arra irányult, hogy miután valamilyen hibalehetőséget felfedeztünk, az ne forduljon elő a jövőben. Most viszont az összes felmerülő kockázattal és lehetőséggel foglalkoznunk kell.
- Kézikönyv helyett: Fontos változás, hogy a kézikönyv készítését nem írja elő a szabvány, csak az eljárások meglétét. Bár a kézikönyv kétségkívül továbbra is praktikus a mindennapokban, ezért sokan ragaszkodnak a jól bevált eszközhöz.
- Aki kézben tartja: Korábban a vezetőség egy tagját kellett csak felelősként megnevezni, most viszont többen együttműködve is elláthatják ezt a feladatkört.
- Vezetői szerepvállalás: Nagyobb hangsúly került a vezetőség elkötelezettségére a minőségirányítás irányában. Az erőforrások biztosítása, a szükséges képzések a munkatársak számára, a stratégiai gondolkodás mindenben megjelenik, ezekkel a megfogalmazott elvárásokkal máris bevonja és ösztönzi a szabvány a vezetőséget a fokozott szerepvállalásra.
- Beszállítói kapcsolódási pontok: Régen beszerzés és beszállítóértékelés volt, most már külső forrásból biztosított folyamatok vannak – azokkal a partnerekkel szükséges kiemelten foglalkozni, akik befolyással vannak a folyamatainkra.
- A mások tulajdona: Korábban a vevői tulajdon volt hangsúlyos, emellé megjelent az egyéb partnerek (beszállítók) tulajdona is, pl. bérelt gépek, a tanácsadók, szolgáltatók munkaeszközei.
- Átadás utáni együttműködés: A kiszállítás utáni tevékenység is új pontként jelenik meg a szabványban; pl. garancia, szerviz tevékenység, karbantartás, szerződéses kötelezettségek, elszállítás, végső ártalmatlanítás.
- Változáskezelés tervezése: Szintén külön jelenik meg a termékre és/vagy szolgáltatásra vonatkozó, vagy akár a teljes minőségirányítási rendszert érintő változások tervezett kezelése, módszeresebb ütemezése, a szükséges erőforrások, felelősök hozzárendelésével és határidők meghatározásával.
- A vezetőségi átvizsgálás bemeneti adatai: Bővült a körük, a célokhoz szükséges erőforrásokat, ráfordítástervezést is mellé kell tenni.
- Fizikai határok: Meghatározzuk, hogy a szabályozásoknak milyen fizikai határai vannak, milyen telephelyekre, milyen termékre, szolgáltatásra vonatkoznak.
- Kompetenciafejlesztés: Sorra kell vennünk, hogy a működésünkön belül egy-egy adott tevékenységhez milyen kompetenciák szükségesek, és ha nem rendelkezik még ezekkel a munkatárs, akkor hogyan fogja megszerezni.
- Külső kommunikáció: Új elemként a belső kommunikáció mellé bekerült az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció is.
- Életciklus-elemzés szükséges minden egyes termékre;
- Nagyobb hangsúlyt kaptak a környezeti tényezők, megfelelési kötelezettségek;
- Új a külső és belső kommunikáció szabályozása – részletesen definiálva, hogy ki, mit és hogyan kommunikálhat;
- Beszerzés során is figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat;
- Kiemelt kockázatnak számítanak azok, amelyeknek környezeti hatása lehet – ezeket ennek megfelelően kell dokumentálni;
- Környezeti hatótényezők figyelemmel kísérése során a megfelelőséget is elemezni, ellenőrizni és dokumentálni szükséges.
Az orvostechnikai eszközök minőségi követelményeivel foglalkozó 13485-ös szabvány a korábbi 9001-es szabvány struktúráját követi. Ha a kettőt integráltan szeretnénk működtetni, akkor a 13485-öt célszerű alapul venni, mert szigorúsága miatt most már több dolgot ír elő, mint a megújult 9001-es.
Itt megmaradtak a kötelező elemek, mint a minőségirányítási vezető és a kézikönyv, de bejött például az orvostechnikai eszköz dosszié, abból a praktikus célból, hogy egy helyen áttekinthető legyen minden – ez eddig nem szerepelt a szabványban. Külön fejezet foglalkozik a szintén újonnan született tervezésfejlesztés dossziéval; amelynek önálló pontja lett a gyártásba való átadás.
Általánosságban elmondható, hogy a beszállítók kiválasztásánál sokkal szigorúbb kritériumok alapján kell eljárnunk. Az új szabvány szerint ha a termékünknek bármelyik alkatrészét mással gyártatjuk, minőségügyi megállapodást kell kötnünk az alvállalkozóval, ebben pedig rögzítenünk kell az összes vonatkozó követelményt. Ha pedig a beszerzendő termék változik, akkor újra megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a gyártásban részt vevő alvállalkozóinknak, hogy ők is újra elvégezhessék a vonatkozó elemzéseket.
A szoftvervalidálás új hangsúlyos témaként került be – vagyis tudnunk kell igazolni, hogy az adott szoftver valóban a hozzá kapcsolt célt szolgálja.
Szintén megújult a MEBIR szabvány (Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerek) 2018. március 12-én jelent meg, három év az átállás. Az eddigi OHSAS 18001 helyett ISO 45001 lett a neve. A könnyebb integrálhatóságot is szem előtt tartva a 9001-es tíz fejezetes struktúráját vette át és logikájában szintén a kockázatokra és a jogszabályi megfelelőségekre fektet nagyobb hangsúlyt. Itt még van időnk a felkészülésre, de érdemes ennek is időben nekilátni, főleg, mert a rugalmasabb szemléletmódnak hála, jelentősen megkönnyíthetjük az életünket a frissítéssel.
Azért van, hogy használd!
Azok számára, akik eddig is tudatosan használták az ISO előnyeit, és nem volt az alkalmazásával különösebb problémájuk, akik használták, de megküzdöttek a nehézségeivel, és akik most gondolkodnak a bevezetésén – nekik mindenképpen van egy jó hírünk: Az új rendszerek jelentősen megkönnyítik majd a dolgukat. Mivel a szabályozás nem lóg ki a mindennapi működésből, nemcsak egyszerűbb lesz az élet, de a hatékonyabb koordinációhoz is jó segítséget kapunk. Válaszolva a címben feltett kérdésre, ahogy a régi reklámszlogenben szerepelt, „ha használod, használ”, és tényleg élhetőbb lesz a működtetése.
Szerzők:
Erdei-Molnár Zita és Szűcs Beáta,
a p2m Consulting tanácsadói