Tudják, hogy valamit tenni kell, csak azt nem tudják, mit...

Elmaradtak a hazai kis- és középvállalkozások a digitális átállásban, ami azért is furcsa mert a 90-es években éppen ők voltak a telekommunikációs forradalom motorjai. A Vodafone szerint azonban az elkövetkező években újra a fejlődés élére állhatnak a kkv-k, ennek elősegítésére indította el a Vodafone a Ready Business Index online kérdőívet, amelynek kitöltésével a hazai cégek felmérhetik fejlettségi szintjükkel és segítséget kaphatnak az átalakulás megkezdéséhez.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„A kis- és középvállalkozások szektorában a digitális technológiák integrációja csak lassan haladt a szektorban, a folyamat azonban a következő években jelentősen felgyorsulhat” – mondta Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese a cég budapesti sajtótájékoztatóján. Ennek okát abban látja, hogy a teljes digitális átalakulás több egymásra épülő mozzanatból álló folyamat, amely minden szervezetnél eltérő lépésekből áll, és az eddigi felmérések alapján éppen az első lépés megtétele a legnehezebb a kkv-k számára.

A vezérigazgató-helyettese szerint a kkv-k digitális fejlesztési hajlandóságának alacsony szintje azért is meglepő, mert a hazai piacon a 90-es években éppen ők nyitottak az innováció felé azzal, hogy az első mobiltelefonokat megvásárolták. „A telekommunikációs fejlődés tulajdonképpen tőlük indult el” – emlékszik a kezdetekre Király István. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarországi kkv-k számára az utóbbi időszakban újra világossá vált: tovább kell mozdulniuk a digitalizáció irányába, csak sokan tanácstalanok. Értik, hogy valamit tenni kellene, de nem tudják, mit.

Király István: az első lépés a legnehezebb - Kép. PP, Fotó: Bánkuti András

Napjainkban a digitalizáció fontos motivációja a hosszú távú tervezés: ugyanakkor itthon a kkv-k jelentős része nem lát, nem tervez egy évnél messzebbre, ami nem elég, hiszen egy sikeres vállalkozásnál legalább 3 éves horizontot látni kell – teszi hozzá a Vodafone vállalati szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője. Annak ellenére, hogy a hazai kkv-szektor számára a digitális technológiák integrációja jelenthetné a hatékonyság és a versenyképesség kulcsát, sok vállalkozás esetében pont a megfelelő digitális kompetencia hiánya nehezíti az átállást. A fejlettebb nyugati gazdaságokkal összehasonlítva a kkv-k közötti lényeges különbséget Király István abban látja, hogy Magyarországon kisebb a fogékonyság a modern fejlesztések iránt.

„A Vodafone Magyarország ezért elindította a Ready Business Index online kérdőívét, amely a digitális fejlesztés előtt álló kis- és középvállalkozásoknak nyújthat segítséget” - mondta. A kérdőív kitöltésével a vállalkozások felmérhetik fejlettségi szintjüket, és szakértői javaslatot kaphatnak az átalakuláshoz – mondta a vezérigazgató helyettes.

Hiányzik a kompetencia

Annak ellenére, hogy a kkv-szektor számára a digitális technológiák jelenthetnék a hatékonyság és a versenyképesség kulcsát, sok vállalkozásnál pont a megfelelő digitális kompetencia hiánya nehezíti az átállást - jegyezte meg Sere Péter, a KPMG infokommunikációs szektorért felelős igazgatója. A szakember szerint a digitalizáció olyan lehetőség, amelyet a vállalkozások értékteremtésre használhatnak, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a jelenség a lemaradás veszélyét is magában hordozza.

"A kkv-k számára különösen nehéz, hogy a szükséges szakképzett munkaerőt és pénzügyi forrásokat előteremtsék. Ahhoz, hogy elinduljanak a digitálizációban, első lépésként digitális érettségüket és hiányosságaikat kell felmérniük, hogy meghatározhassák a szükséges fejlődési irányokat."
A vállalatvezetők 91 százaléka szerint az a cég, amelyik nem fektet digitális fejlesztésbe, nagy eséllyel elbukik - mondta. A KPMG kutatásából az is kiderült, hogy a magyar kkv-k fele aktív digitálisan, több mint felének azonban honlapja sincs. Többek között a modern infokommunikációs megoldások ismeretének hiánya okozhatja, hogy a Bell Research tavalyi felmérése szerint a digitalizációt a magyarországi vállalkozók csupán 10 százaléka tartja fontosnak. Mátrai Gábor, a cég stratégiai tanácsadója szerint a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az új ügyfelek elérése, illetve a versenyképesség növelése jelenti, ennek ellenére nem érdeklődnek intenzíven a korszerű infokommunikációs eszközök és alkalmazások iránt, és gyakran megszokásból vonakodnak azok bevonásától a napi szintű ügymenetbe.

"Ennek megfelelően sok magyar kkv a digitális technológiák integrációja terén egyelőre jóval az európai átlag alatt van" - tette hozzá és ezt a cég felmérésének eredményei is visszaigazolják.

A megkérdezett vállalkozók 26 százaléka tartotta csupán fontosnak az új technológiákra való nyitottságot, annak ellenére, hogy a költségek optimalizálása 63,3 százalékos arányban jelent számukra mindennapos kihívást. Emellett beszédes információ, hogy a válaszadó kkv-k mintegy harmadának semmilyen elektronikus jelenléte nincs, azaz nem rendelkezik sem weboldallal, sem közösségi média felülettel.
A cég kutatásai alapján megállapítható, hogy a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az új ügyfelek elérése, illetve a versenyképesség növelése jelenti, ennek ellenére nem érdeklődnek intenzíven a korszerű eszközök és alkalmazások iránt. Sok hazai kkv a digitális technológiák integrációja terén egyelőre jóval az európai átlag alatt van – derül ki a Bell Research kutatásából.

„A digitalizáció olyan lehetőség a hazai vállalatok kezében, amit értékteremtésre használhatnak. Ugyanakkor a jelenség a lemaradás veszélyét is magában hordozza. A kkv-k számára különösen nehéz, hogy a szükséges szakképzett munkaerőt és pénzügyi forrásokat előteremtsék.

Király István: az első lépés a legnehezebb
Piac & Profit: Hol tart a hazai cégvilág most a digitális átalakulásban?
Király István: - Nem túl rózsás a helyzet: noha a 90-es években a magyarországi telekommunikációs fejlődés a kis- és középvállalkozásoktól (kkv) indult el, a digitális technológiák integrációja csak lassan haladt a szektorban. Azonban az elkövetkező években éppen ezek a cégek újra a fejlődés élvonalába kerülhetnek.
Milyen hajtóerők állnak az átalakulás mögött?
- Kezd eltűnni a különbség a mobil és vezetékes telefónia között, közeledik egymáshoz az informatika és a távközlés és nem utolsósorban a „digitális bennszülöttek” kezdenek többen lenni, mint a „digitális bevándorlók”. A második fontos tényező a felhő. Gyökeresen átalakította a felhasználói szokásokat és ezzel az üzleti világot is, így egy modern kkv már nem engedheti meg magának, hogy ne gondolkodjon felhőszolgáltatásokban. És végül ott van a digitalizáció, amely mind a hatékonyságnövelés, mind az ügyfélélmény szempontjából megkerülhetetlenné vált. A lassan többségbe kerülő digitális bennszülöttek elvárásai a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban már egészen mások, mint az idősebb generációké. Teljesen természetes számukra, hogy az interneten nézik meg a választékot, hasonlítják össze az árakat és választják ki a legkedvezőbb ajánlatot. Az ehhez való alkalmazkodás létkérdés lesz a vállalkozások számára.
De honnan tudhatja egy kkv, hogy merre induljon el a fejlesztésben?
- A teljes digitális átalakulás több, egymásra épülő mozzanatból álló folyamat, amely minden szervezetnél eltérő lépésekből áll, és az eddigi felmérések alapján éppen az első lépés megtétele a legnehezebb a kkv-k számára. Éppen ebben, az első lépésben szeretnénk segíteni a kkv-knak, ezért a Vodafone Magyarország elindította a Ready Business Index online kérdőívét, amely a digitális fejlesztés előtt álló kis- és középvállalkozásoknak nyújthat segítséget. A kérdőív kitöltésével a vállalkozások felmérhetik fejlettségi szintjüket, és szakértői javaslatot kaphatnak az átalakuláshoz.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo