A marketing nem a blöffölés szakmája, csak az őszinteség vezet sikerre, nem szabad félrevezetni az ügyfeleket – hangsúlyozza Tonk Emil, a Magyar Marketing Szövetség alelnök, egyik alapítója. A szakemberrel a Szövetség által létrehozott minősítési rendszer kapcsán beszélgetünk a szakma múltjáról és jelenéről.
Az elsők között mondhatta szakmájának Magyarországon a marketinget. Hogyan került közel ehhez a hivatáshoz?
- Veszprémben végeztem és frissen végzettként felcsábított egy építőipari cég Budapestre. Engem már akkor izgatott az, hogy kik gyártják, kik veszik, és mire használják a terméket és rendesen beleástam magam ebbe, végül az akkori igazgató kinevezett a marketingosztály élére. Ez akkor hallatlanul nagy szó volt – már a marketingosztály léte is, hiszen hiánygazdaságban éltünk, jó, ha egyféle termék volt. Azonban már akkor és ott az volt a szemlélet, hogy gondolkodjunk és tegyünk úgy, mintha már versenytársaink lennének. Az a szerencsém volt, hogy sok külföldi szakkiállításra jutottam el, így azt is láthattam, hogy máshol másképpen végzik a dolgokat. Külön jó volt, hogy olyan csapattal dolgozhattam, akik ezt a szemléletmódot elsajátították. Akkor hihetetlen jó eredményeket produkált a cég. Amikor 1980-ban átirányítottak a Budalakk vállalathoz, ott így lettem kereskedelmi igazgató majd idővel marketing vezérigazgató igazgatóhelyettes. Amikor megalakult a Marketing Szövetség (1990) akkor már nem mérnökként (eredeti végzettsége vegyészmérnök) hanem marketingesként gondoltam a közreműködésemre.
1991-ben már rendszeresen tartottam előadásokat marketing témában, és az akkori Külkereskedelmi Főiskolán (ma Budapesti Gazdasági Egyetem) tréningeket is szerveztek a végzős hallgatóknak, hogy tanulják meg az üzleti kommunikációt a gyakorlatban, tanuljanak meg a vevők fejével gondolkodni. Most, több mint negyedszázaddal később büszke vagyok arra, hogy nagyon sok jó szakember került ki a főiskoláról és a szakma elitjét képviselik. Örülök annak, hogy ma már a gazdaság minden területét és szakmai tevékenységet támogatja a marketing és pozitív értelemben befolyásolja. Nincs olyan sikeres cég Magyarországon, amely marketig szemléletmód nélkül növekedne és a szakma presztízse is emelkedett.
Hosszú út vezetett addig, míg a marketing nélkülözhetetlenné vált a vállalkozások életében?
- Egy darabig sajnos a marketinget úgy tekintették, mint egy „alibiszakmát”, azok, akik semmire sem voltak jók, lettek a marketingesek. Klasszikus ejtőernyős állás volt még az előző rendszerben. Azután fű-fa-virág marketinges akart lenni, tömegével indultak a nagyon jó, rossz és még rosszabb képzések. Ám ahogy a verseny egyre erősebb lett, úgy jött rá mind több és több magyar cégvezető, hogy anélkül nem boldogul, ha nem tudja jól pozícionálni a cégét vagy termékét a versenyben. Így egyre magasabb szintre került a marketing a cégek életében és ma már egyszerűen nem tudok olyan magyar vállalkozást elképzelni, amelynek a vezetője ne lenne marketing vénájú, vagy a menedzsment nem ebben a szellemben gondolkodna. Eljutottunk oda, hogy a marketing az nem egy tevékenység, hanem szemlélet és gondolkodásmód lett. Természetesen a fejlődés hibáival és gondjaival együtt. Anélkül pont olyan egy vállalkozás, mint az étel fűszer nélkül.
Az elmúlt csaknem három évtizedben tehát közvetlen közelről szemlélte a szakmát. Mit emelne ki a legfontosabb változásként?
- Azt, hogy megjelentek ennek a szakmának az igazán értő szakemberei, akik képesek már magas szinten, nemzetközi tapasztalatokkal is alátámasztva népszerűsíteni, mondhatnám marketingül tanítani a cégvezetőket. Nyilván bővült a marketing eszköztára is, ma már léteznek olyan technikai eszközök, amelyek a korábban megszokotthoz képest eszméletlenül meggyorsítják a folyamatokat, a kommunikációt az ügyfelekkel, a kapcsolatépítést- és fenntartást. A felgyorsult világ ellenére még mindig az ember áll a marketing középpontjában és ez soha nem is fog változni, ezt senkinek sem szabad elfelednie. Az eszköztár, még a legmodernebb technológia is csak támogatja az embert, nem kiváltja, ez a szakma nem személytelen, nem is lehet az.
Az interjú teljes terjedelemben a Piac & Profit szeptemberi számában olvasható!
