Január negyedikén indult sorozatunkban törvényekre lebontva foglalkozunk az idén életbe lépett adótörvény-változásokkal. A sorozat első részében a cafeteriát érintő változásokat mutattuk be, míg a második részben a személyi jövedelemadót érintő módosításokkal foglalkoztunk. A harmadik részben a SZOCHÓ, a KATA és az EVA változásait mutattuk be, sorozatunk most következő részében pedig a társasági adót érintő tizenkét legfontosabb újdonságra hívták fel a figyelmet az Írisz Office adótervezői.
A tagok a csoportban cserébe megoszthatják egymás nyereségét/veszteségét, illetve a különböző adókedvezmények előnyeit. Ily módon olyan adózási lehetőségeket is kihasználhatnak, amiket egyedül nem tudnának igénybe venni. Ennek megfelelően a tao-csoportra speciális szabályok vonatkoznak a veszteségelhatárolás felhasználására, az alultőkésítésre, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletek korrekciós tételeire is.
Tao-csoportot csak olyan adóalanyok hozhatnak létre,
- akik között közvetlenül vagy közvetve legalább 75% szavazati jogot megtestesítő részesedés van,
- akik azonos mérlegfordulónappal és pénznemmel rendelkeznek, és
- akik ugyanazt a számviteli szabályrendszert alkalmazzák (a számviteli törvény szerinti éves beszámolót vagy IFRS szerinti beszámolót készítenek).
Az eddigiekben akkor beszéltünk alultőkésítésről, amikor a kötelezettségeink (éves átlagban) meghaladták a saját tőke háromszorosát. Ha az adózónak a kötelezettségei kétszer akkorák voltak, mint a saját tőkéjének a háromszorosa, tehát a saját tőke összege az elvárt szint fele volt, úgy az éves kamatráfordítás is csak 50%-ban volt számolható, a fennmaradó 50% pedig adóalap növelő tétel lett.
Növelő tétel = (kamat x
A kalkulációnál nem kellett figyelembe venni a hitelintézetnek fizetett kamatot.
2019-től merőben eltérő számítás korlátozza a túlzott kamatköltség elszámolást, amivel a nemzetközi adótervezés EU-s tagállamokra gyakorolt negatív hatását szándékozik kiküszöbölni a jogalkotó.
A számítás az EBITDA-ból (nettó kamatfizetés és értékcsökkenés nélkül számított adózás előtti eredmény) indul ki, mely összegnek a 30%-át kell venni, és ha ez az érték kevesebb, mint a vállalkozás nettó finanszírozási összege (kamatfizetés mínusz kamatbevétel), akkor a meghaladó rész társasági adóalapot növelő tétel lesz.
Ugyanakkor ez a rendelkezés rendkívüli módon támogatja a KKV-t, mivel 939,81 millió Ft alatt nem kell adóalap növelést alkalmazni.
A példa szerinti „A” esetben nincs adóalap növelő tétel, mert bár a C sor magasabb a G sorban megjelölt korlátnál, de alacsonyabb a H sorban megjelölt (törvényileg meghatározott) második korlátnál.
A példánál maradva a „B” esetben az összegeket a százszorosára emeltük, és látható, hogy azonos arányok mellett komoly adófizetési kötelezettség keletkezik. A mintaszámításban a C sor magasabb a G és a H soroknál is, viszont ebben az esetben is a két korlát közül a magasabb vehető figyelembe, ami feletti összeg (C - G) már adóalapot növelő tétel.
Összegezve, ez a KKV számára kedvező változás hivatott biztosítani a nagyvállalatok finanszírozási költséggel történő adómentes jövedelemelvonását az érintett tagállamokból.
A látványcsapatsport támogatás a jövőben sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is felajánlható.
A támogatások összértéke nem haladhatja meg a sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 %-át, de maximum ingatlanonként a 300 millió forintot.
Abban az esetben, ha az aktuális felajánlás magasabb, mint a ténylegesen felajánlható összeg, úgy a többletet az adózó a felajánlást követő 8. év végéig érvényesítheti adócsökkentő tételként.
A filmalkotások támogathatósága 25%-ról 30%-ra emelkedik, vagyis a filmkészítők a közvetlen filmgyártási költségek 30%-át fedezhetik társasági adó felajánlásból.
Évközi változás 2018. július 26.-tól, hogy az energetikai beruházások mellett már az energiahatékonyságot növelő felújításokra is adókedvezmény vehető igénybe.
Az adókedvezmény a beruházás-felújítás üzembe helyezésének évében és az azt követő öt évben érvényesíthető. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a beruházás-felújítás elszámolható költségének:
- Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékát,
- Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékát,
- Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékát,
Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozások esetén 20, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető.
Az adókedvezmény igénybevételének a feltétele a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet szerinti igazolás, mely alátámasztja a beruházás-felújítás energiahatékonysági mivoltját. Fontos, hogy a beruházás előtti állapotot energetikai auditorral igazoltatni kell.
2019-től évente akár 10 milliárd forintot is fejlesztési tartalékba helyezhetünk az eddigi 500 millió Ft helyett.
A fejlesztési tartalék összege után nem fizetünk társasági adót, de ez a lehetőség csak adózási halasztást jelent, hiszen a beruházás megvalósulása után ennyivel csökkenni fog az elszámolható értékcsökkenés. A témáról itt olvashat részletesebben!
Már 2018-ra vonatozóan is lehetőség van a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás adóalap-csökkentési lehetőségének megosztására.
Ehhez az érintett feleknek a társasági adóbevallást megelőzően írásban kell megállapodniuk egymással. A megosztott összeg nem lehet magasabb, mint a szolgáltatás nyújtója által érvényesíthető adóalap kedvezmény.
A munkahelyi bölcsőde mellé belép a munkahelyi óvoda fogalma is, melyek fenntartási költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek.
Növekszik a korai fázisú (startup) vállalkozásokba történő befektetés adóalap kedvezménye. Eddig 20 millió Ft volt az éves korlát, míg ezután 20 millió Ft / befektetés. A témáról itt olasvhat részletesebben!
A kérész életű lakhatási támogatás nem csak cafeteria elemként szűnt meg, de a társasági adóalap csökkentési kedvezményét is eltörölték.
