A vásárlásnál
Cégtulajdonosként se számlatömböt, se nyugtát nem vásárolhatunk anélkül, hogy vállalkozásunk cégkivonatát, illetve aláírási címpéldányát ne mutatnánk be a nyomtatványboltban. Erre azért van szükség, mert a nyomtatványforgalmazóknak adatszolgáltatási kötelezettségük van az adóhivatal felé – tájékoztatja a Piac&Profit.hu-t a NAV adószakmai irodája. Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art) ugyanis előírja, hogy az eladott adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-, illetve nyugtatömbökről a megadott adattartalommal, vevőnkénti részletezésben negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-áig kell adatot szolgáltatniuk a kereskedőknek. (A könnyebb beazonosítás miatt azt is lehetne mondani, hogy szigorú számadás alá tartoznak azok a dokumentumok, amelyek előre nyomtatott sorszámozással vannak ellátva.)
Az adatszolgáltatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését,
b) a nyomtatvány sorszámát (tól-ig),
c) a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét),
d) a vevő adószámát,
e) a vevőt a vásárláskor képviselő magánszemély nevét és adószámát.
A szigorú számadású bizonylatok közül a számla- és nyugtatömbök megvásárlásához az adóalanynak a cég nevét, címét és a vevőt – a vásárláskor képviselő – magánszemély nevét és adószámát kell mindenképpen megadnia – hangsúlyozza a NAV. Fontos tudni, hogy más szigorú számadás alá tartozó bizonylatok esetében ilyen kötelezettség nincs. A nyomtatványboltban tehát azért kérik tőlünk el a cégpapírokat, mert ha nem rögzítik az adatokat, akkor nem tudnak eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek és emiatt bírságolhatóak.
A szigorú számadású bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízottnak vagy a kibocsátásukra jogosultnak olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A nyilvántartások vezetésével kapcsolatos általános szabályokat fogalmaz meg az Art. – hívja fel a figyelmet az adóhivatal – az alábbiak szerint:
A könyveket, nyilvántartásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – úgy kell vezetni, hogy
a) a bennük lévő feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak;
b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve a költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait;
c) azokból kitűnjön az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja;
d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
A nyomtatványt számlaként, nyugtaként felhasználó a nyomtatványt szigorú számadás alá vonja, azaz olyan nyilvántartást vezet, amely nyomtatványfajtánként külön-külön tartalmazza:
a) a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével;
b) a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát;
c) a nyomtatvány beszerzésének keltét;
d) a nyomtatvány felhasználásának időtartamát, az első felhasználás keltétől az utolsó felhasználás keltéig;
e) a nyomtatvány kiselejtezésének keltét.
Itt találja könyvelő szakértőnk további tanácsait!
Ha hiány van
Magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot kaphat, ha a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el.
Bírságolható a cég, ha a közzétett beszámolója nem tartalmazza vagy tévesen mutatja be a beszámoló szempontjából lényeges információkat. (A beszámoló szempontjából lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.)
