Szigorú számadású nyomtatvány cikkek

Szállítólevél: tények és tévhitek
Milyen szállítólevelet fogad el az adóhatóság? Szigorú számadású-e a szállítólevél? Vannak-e tartalmi és formai kritériumok? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Szigorú számadású nyomtatványok: így értelmezi a NAV az előírásokat
Mindössze 2 szigorú számadású nyomtatvány vásárlásánál kell magunknál tartani a cégkivonatot és az aláírási címpéldányt. Adatszolgáltatási kötelezettségünk nincs, de nyilvántartási van. Mit jelent mindez a gyakorlatban és miért bírságolható még a cég? Kérdéseinkre a NAV válaszolt.

Számlatömb, nyugta: ezért bírságol a NAV
Egy évvel azután, hogy a kft. tulajdonosa átadta cégét, ellenőrzés alá vonták azt. Az új tulajdonost 50 ezer forintra bírságolta az adóhivatal, amiért nem tudta megmondani és főként megmutatni, mikor, hol vette a számlatömböt, amit használ. Mint később kiderült, ezt a korábbi tulajdonosnak kellett volna nyilvántartania még a számla vásárlásakor egy sor másik adattal együtt. Mik ezek az adatok és pontosan hogyan kell nyilvántartani őket? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.