Sorra hullanak az építőipari cégek

Tartósan 50 százalék körüli növekedést mutat Magyarországon a megszűnő építőipari vállalkozások száma, amiben kétségkívül tetten érhető a válság tisztító hatása. A visszaeső cégalapítási kedv viszont azt támasztja alá, hogy a nyereséges működéshez a gazdasági körülmények még mindig nem adottak – még a felkészült vállalkozások számára sem.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Januárban 428, az elmúlt három hónapban pedig havonta átlagosan 540 építőipari cég szűnt meg Magyarországon. Ez 46, illetve 49 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. „Tavaly nyáron jogszabályi változások miatt kezdett növekedni a megszűnések száma, ami most ezen a szinten stabilizálódni látszik” – nyilatkozta Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. 

Építést tervezők már vannak
Az építőipar teljesítménye tavaly decemberben 3,4 százalékkal emelkedett, a munkanaptényezővel kiigazított index 3,1 százalékos esést mutatott éves összevetésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.
Nem drámai a helyzet

Tóth Tamás szerint a növekedési ütem magas, de a helyzet mégsem drámai, hiszen javarészt arról van szó, hogy már jó ideje nem működő cégeket zárnak be a hatóságok, sokszor éppen azért, mert semmilyen életjelet nem adnak, így beszámolási kötelezettségeiket sem teljesítik. „Az ilyen cégek nyilván nem fognak hiányozni a termelésből. Ott van azonban az az egyre nagyobb hányad, amelyik éppen most válik fizetésképtelenné, vagy a jövőt érzik kilátástalannak a tulajdonosok” – véli az Opten igazgatója.

Ez utóbbi körről árulkodnak a végelszámolási és felszámolási adatok. A cégbíróságok tavaly március óta nem indítanak kényszer-végelszámolást, így a januárban közzétett 104 végelszámolás zöme már olyan eljárás, amelyet a tulajdonosok kezdeményeztek saját cégük bezárása érdekében. Ezek több mint fele a tapasztalatok szerint felszámolásba fordul, miután a bezárandó cég kifizetetlen adósságot hagy maga mögött.

Januárban emellett 300 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás. „Ez lényegesen kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor beleillik a cégtörvény tavaly márciusi módosítása óta kialakult trendbe” – mondja az Opten igazgatója. Azóta, adminisztratív okok miatt, kevesebb a felszámolás és több a hatósági végzéssel véget érő cégkarrier.

Újabb hullám fenyeget?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint az ágazatban dolgozó társaságok csaknem 80 százalékának van kintlévősége. Ezek egy része a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetése érdekében hitelt vett fel, amit a bevételek elmaradása esetén is vissza kell fizetni. Ez esetenként megpecsételi az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégek sorsát. A jogos járandóságok behajtása ügyében indított eljárások, perek elhúzódása miatt azok a vállalkozások, amelyek munkahelyeket hoztak létre és tartanak fenn, a kialakult körülmények miatt nem tudják a korrekt vállalkozási és foglalkoztatási feltételeket biztosítani, ami a cégek sokasodó megszűnéséhez vezethet.
Visszaesett a cégalapítások száma

„A cégek végnapjait meghatározó jogszabályok változásai miatt a törlések mellett jelenleg a legjobb indikátor a cégalapítás. Ez pedig azt mutatja, hogy a tavaly év eleji nagy cégalapítási hullám óta az új cégek bejegyzése nem akar visszatérni a korábbi szintekre” – hívja fel a figyelmet Tóth Tamás. Januárban mindössze 262, de az elmúlt három hónap átlagában is csak 268 céget hoznak létre havonta, miközben 2011-ben havonta 500 új társaságot is alapítottak az ágazatban. „Mindig elmondjuk, hogy az építőiparban a cégalapítások korábbi magas száma nem a vállalkozók töretlen optimizmusának volt a jele, így az alapítási kedv visszaesése akár kedvező jelenség is lehetne” – mondja az Opten ügyvezetője.

 

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo