„Egy gyárban vagy áruházban például percenként százezres nagyságrendben keletkeznek adatok. Hogy mit kezd ezekkel az adatokkal egy cég, annak alapján tartozik a pazarló, a gyűjtögető vagy az adatvezérelt kategóriájába. Az intuíciót nem szabad lebecsülni, de amíg adatokkal nem támasztjuk alá, az csak egy vélemény” – mondta Nagy-Rácz István, a Dmlab alapító partnere. „A hatékonyságot már nem lehet máshogy növelni, csak a folyamatok adatalapú átszervezésével” – vélekedett Tarr Zoltán, az Invitech új generációs részlegének vezetője.
Üzletvitelt gyorsító analitika
„Ha valós idejű adataink vannak, gyorsabban hozhatunk döntéseket” - mondta Vityi Péter, az IVSZ alelnöke, aki éveken át volt a Microsoft magyar leányvállalatának vezérigazgatója.
„Az üzleti analitikában a napi adatok kezelése az elsődleges. Mivel munkaerőhiány van, nincs elég erőforrás, minden tevékenységet, ami automatizálható, automatizálni kell, mert precizitást és hatékonyságnövelést eredményez” – tanácsolta Jagrik Balázs, a BI-Tech Kft. operatív igazgatója.
Az okos cégek a holnap üzletvitelét is integrált adatokkal gyorsítják. „Megvásároljuk az integrált cégadatbázisokban lévő publikus információkat. A rendszerünkben a céges ügyfeleket elemezzük és személyre szabott ajánlatokat készítünk előre. Több mint 110 000 vállalkozás számára van nálunk polcon csücsülő ajánlat. Ha bejön egy KKV, két perc alatt tudunk hitelajánlatot adni. De ma már ez a két perc is hosszú” – mondta Kovács Viktor Zoltán, a K&H Bank Zrt. Kkv-marketing igazgatója.
Az idő pénz, és rohanó világunkban, ahol a felgyorsult kommunikáció nagyobb munkaterhet ró az emberekre -már mindent azonnal el kell intézni, a klienst rögtön ki kell szolgálni-, a fogyasztó ideje is felértékelődött. Ennek következményeként az ipari termelésben is hangsúlyosabb az időtényező. Az ipar 3.0 még arról szólt, hogy testre szabtuk az autónkat és 6 hónap alatt legyártották a kívánalmaink szerint. Ma már az Ipar 4.0 jegyében 3D-nyomtatott alkatrészeket kapnak az autók -például féklámpát vagy titán keréktárcsát-, s online tudjuk kiválasztani, hogy milyet akarunk az autónkba, magyarázta Fábián Zoltán, az Ipar 4.0 Mintagyár kiemelt projekt iparfejlesztési tanácsadója.
Még a multiknál is dolgoznak excellel, de az már egyre kevésbé képes támogatni a hatékony munkavégzést, hiszen a munkafolyamatok sokkal komplexebbek, minthogy egy adatlistán alapulhasson a mindennapi üzleti tevékenységünk. Minden értékesítési és marketinges munkatárs vagy menedzser különféle típusú adatok halmazaival dolgozik. Ha csak egy kliens profilját nézzük, releváns adat, hogy mennyit költ el nálunk, milyen elvégzendő munkák vannak soron vele kapcsolatban, mik a határidők, mik a hozzárendelt illetékességek, ki a felelős a vele kapcsolatos részfeladatokért – vagyis többféle adattal találkozunk.
Hogyan lehet elérni, hogy az ember ne vesszen el az információk rengetegében és ne álljon elő az, hogy a fától nem látja az erdőt? A megoldás a tudatos adatvizualizáció. Vannak trükkök arra, hogy az elmét irányítsuk, észrevétessük vele a kulcsfontosságú részleteket az adattengerben.
„Az elsődleges adatbefogadó jellemzően a szemünk, tehát minden felületet szemre kell optimalizálni. Hogyan lehet az adatból az infót kihozni, hogyan legyen érdekes, sőt akár művészi a megjelenítés?” – tette fel a kérdést Huszics György, a DIMSZ elnöke.
A közelség, a zártság vagy az irányultság mind hatásos eszközök az adatkonstrukciók értelmezéséhez, főleg a folyamatábráknál. A grafikonokban például nem elég csak megmutatni az adatokat, hanem a viszonyrendszerüket, illetve a viszonylagosságukat is érzékeltetni kell. Egy grafikonnak például nemcsak az a szerepe, hogy elmondja, mi mennyi, hanem hogy ez sok vagy kevés, a szám maga jó vagy rossz hír, mert csökkenést vagy növekedést jelent, és az sem baj, ha kiderül az adatokra néző üzleti döntéshozó számára, hogy be kell-e avatkozni, hogy más eredmény szülessen.
