Reklámadó: fogynak a kérdések

A 2014. július 15-én kihirdetett végleges jogszabályszöveg szűkszavúsága számos ponton bizonytalanságot hagyott az adókötelezettség tárgyát, az adóalanyok körét és az adminisztrációs kötelezettségeket tekintve, de az elmúlt hetekben sok mindenre fény derült. Ezeket gyűjtöttük össze a Mazars szakértői segítségével.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egyre kevesebb a kérdőjel a reklámadó kapcsán – Kép: SXC

A reklámadótörvény kihirdetése óta fokozatosan napvilágot látnak az első minisztériumi és adóhatósági állásfoglalások, amelyek nyomán egyre fogynak a kérdőjelek a reklámadótörvény értelmezése körül, ugyanakkor több gyakorlati kérdés továbbra sem tisztázott. Azonban az elmúlt egy hónapban sok mindenre fény derült – persze, ha átírják a reklámadót, minden megváltozhat.

Nem minden cég adóköteles

A törvény ugyan meglehetősen széles körben határozza meg az adóköteles tevékenységek körét, az 500 millió forintig terjedő adóalaprész adómentesítésének köszönhetően – a médiaipari szereplők mellett – jobbára csak a jelentősebb marketingbüdzsével rendelkező vállalkozások válnak adófizetésre kötelezetté. Mivel „nullás” bevallást nem kell benyújtani, a többieknek adóbevallási kötelezettsége sem keletkezik.

Itt a bevallási forma a reklámadóhoz!

Mint ismert, a kapcsolt vállalkozások adóalapját „konszolidált módon” kell meghatározni, majd a kiszámított adófizetési kötelezettséget az adóalaprészek arányában kell visszaosztani az egyes kapcsolt vállalkozások felé. A konszolidációba azonban csak olyan vállalkozásokat kell belevonni, amelyek önmagukban is adóalanynak minősülnek (ez az iránymutatás leszűkíti a lehetséges adófizetői kört). Annak tekintetében viszont, hogy a kapcsolt vállalkozási státuszt mikor kell vizsgálni, a törvény sajnos nem tartalmaz iránymutatást, így minden önmagában is adóalanynak minősülő kapcsolt vállalkozást figyelembe kell venni, amely kapcsolt vállalkozási státusza az adóévben akár csak egy napig is fennállt (kiterjesztő értelmezés) – figyelmeztet a Mazars adótanácsadó iroda szakmai blogjának legfrissebb bejegyzése.

Reklámadó: kinek, mit kell tennie?
Nyári Zsolt, a Mazars senior adómenedzsere a Piac & Profit KKV-Akadémiáján összefoglalta, kinek, mit és hogyan kell tennie reklámadóügyben – legalábbis a jelenlegi álláspont szerint. (Korábban pedig Vadász Iván beszélt a konkrét teendőkről.)
Nettó vagy bruttó?

A megrendelt reklám esetén az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része. Bár a törvény külön nem hangsúlyozza, a NAV-tájékozató egyértelműsíti, hogy az ellenérték alatt nettó, azaz áfa nélküli összeget kell érteni. Egy esetben említ bruttó összeget a tájékoztató, amikor saját célú reklám esetében a nem levonható – tehát költséget jelentő – áfa is az adóalap részét képezheti.

Mit értünk közvetlen felmerült költségek alatt?

A reklámadótörvény nem ad definíciót a közzététellel kapcsolatban közvetlenül felmerült költség kategóriára (adóalap), ezért kérdésként merült fel, hogy saját célú reklám esetén mi képezi az adó alapját. A nyilvánosságra hozott hatósági értelmezés tisztázza, hogy a közzététellel kapcsolatban közvetlenül felmerült költség magában foglalja a reklám előállításának, gyártásának költségét is (pl. reklámmatrica gyártásának költsége). A számítás megáll ugyanakkor a közvetlenül hozzárendelhető tételek összeadása után, így a közvetett költségek (pl. fűtés vagy világítás) valamely mutató szerinti felosztása, ezek adóalaphoz rendelése („ráallokálása”) nem szükséges.

A nyilatkozattétel különleges szabályai

Az adóköteles tevékenységet saját nevükben megvalósító adóalanyok mellett a reklámadótörvény adóalanynak minősíti azt a személyt is, aki reklám közzétételét megrendeli – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek kivételével –, ha nem rendelkezik a közzétevő adóalany megfelelő nyilatkozatával. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy noha a nyilatkozatadás elmulasztása – a havi 2,5 millió forintos ellenértékhatár átlépése esetén – kiváltja a megrendelő adófizetési kötelezettségét, nem mentesíti egyúttal a közzétevőt az adókötelezettség alól. Így tehát előfordulhat, hogy ugyanazon reklám közzétételének ellenértéke után mind a közzétevő (nettó árbevétel), mind pedig a megrendelő köteles lesz adót fizetni. Nyilatkozat hiányában a megrendelt reklám közzétevőjének járó ellenérték – értékhatártól függetlenül – a megrendelőnél társasági adó szempontból nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak.

Reklámadó: így csökkenthető az adóalap
A reklámadó ugyan komoly kötelezettségeket ró a cégekre, viszont a rendelkezések szerint az adóalap egészen nulláig csökkenthető. Kinek érdemes az elhatárolt veszteséggel csökkenteni a reklámadó alapját? Szakértőnk válaszol.
Ezért megrendelőként a reklámadó-fizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező nyilatkozatokat lehetőség szerint mindig szerezzék be; továbbá ügyeljenek arra, hogy a partnerek azokat kellő pontossággal, ne általánosságban, hanem specifikusan, a konkrét ügyletek és azok értékének megjelölésével (pl. 2 db reklámfilm 25 millió Ft értékben) állítsák ki.

Szponzoráció és más gyakorlati példák

Noha a reklámadótörvény által hivatkozott jogszabályok (médiatörvény, reklámtörvény) az adóköteles tevékenységek fogalmának meghatározásakor gyakran teleológiai értelmezést használnak, a reklámadó szabályai csak azokra a reklámokra alkalmazhatók, amelyek beleillenek a reklámadótörvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt kategóriák valamelyikébe. Így például valószínűleg nem tartozik a reklámadótörvény hatálya alá

a hangszóró, hangosbemondó útján elhangzó vagy a mozifilmek előtt közzétett audiovizuális tartalom (nem médiaszolgáltatás);

amikor a vállalkozás elnevezését, logóját pusztán annak érdekében használja a vállalkozás vagy annak munkavállalója, hogy személyét azonosítsa (népszerűsítési cél nem valósul meg) – pl. cégnév feltüntetése levélpapíron, névjegykártyán, munkaruhán; cégnév, logó, elérhetőség feltüntetése járművön. (Ha viszont a fentieken túl a cég tevékenységének, termékeinek népszerűsítésére irányuló közlés is megjelenítésre kerül, az már saját célú reklámnak minősülhet, és a közzététellel kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek az adóalap meghatározásakor figyelembe veendők.)

Így számoljunk önköltséget a reklámadóhoz
Az augusztus 15-én hatályba lépett reklámadóval kapcsolatos számos kérdés közül sokakat foglalkoztat a saját célú reklám önköltségének a számítási módja. A Leitner&Leitner szakértői segítségével lássuk a lényeget!
Adókötelezettséget eredményezhetnek ugyanakkor a szponzoráció bizonyos esetei, pl. a sportolók mezére, versenyautóra, sporteszközre nyomtatva feltüntetett szponzori elnevezés, logó, illetve a rendezvény helyszínén lehelyezett táblák, feliratok, amelyek a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazzák, vagy ha ezek a rendezvény szórólapjain, meghívóin, plakátjain kerülnek feltüntetésre (ilyen esetben ugyanis a szponzorált célja nem saját azonosítása, hanem a szponzor népszerűsítése, nyomtatott formában). Ezzel szemben nem tartozik a reklámadótörvény hatálya alá az az eset, amikor a szponzorált a szponzorok nevét csak szóban (pl. felkonferáláskor, díjátadáskor) hozza nyilvánosságra.

További gyakorlati kérdések

A fenti kérdések tisztázása mellett számos további gyakorlati probléma foglalkoztatja a szakmát. A törvény szövege, valamint a kapott útmutatások alapján továbbra is kérdéses például, hogy:

Az online médiafelületek tekintetében hány százalékos arány esetén (pl. a karakterszám alapján) tekinthető „túlnyomórészt magyar nyelvűnek” az internetes reklám illetve az internetes oldal?

A nem nyomtatott (pl. hímzett pólón) reklámcélú feliratok adókötelezettség alá tartoznak-e?

A filmekben elhelyezett termékmegjelenések hová sorolandók?

A saját célú reklám közvetlen költségei közé sorolhatók-e – és ezáltal adóalapként értelmezhetők-e – a NAV-tájékozatóban nem említett egyéb tételek, amelyek szintén mutatószám alapján kerülnek felosztásra (pl. munkaidejének meghatározható százalékban reklámtervezéssel foglalkozó munkatárs arányos bérköltsége)?

Adóköteles-e a csomagoláson, termékmintán elhelyezett logó, márkanév, szlogen, stb.?

Adóköteles-e az ingatlantól és járműtől eltérő dolgon (pl. speciális bútoron) közzétett nyomtatott reklám?

Ezért érdemes áttekinteni a név- és logóhasználati, valamint a reklámok megrendelésével kapcsolatos gyakorlatokat, szponzorációs szerződéseinket a reklámadó szempontjai alapján – javasolja a Mazars adótanácsadó iroda.

Most már tényleg mindenkit sújt a reklámadó?
Nehéz helyzetben vannak az adóalanyok, hiszen a reklámadó értelmezésével kapcsolatban megjelent cikkek között esetenként ellenmondások vannak, a különböző blogbejegyzések és hozzászólások pedig eltérően értelmezik a törvény egyes rendelkezéseit.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo