A szerződés lehetetlenné válásához vezető okok sokfélék lehetnek. Fizikailag nem lehetséges a szerződés teljesítése, ha például a szerződés tárgya már nem áll rendelkezésre. Ilyen lehet, ha például a szerződésben átruházni kívánt műalkotás megsemmisült. Nem beszélhetünk viszont megsemmisülés vagy károsodás miatti lehetetlenülésről, ha a szerződés tárgya helyettesíthető dolog vagy szolgáltatás, tehát nem egyedi.

Lehetetlenné válhat a szerződés teljesítése jogi okból is. Ilyen eset lehet például, ha időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt nem képes a fél a szerződésben vállaltak teljesítésére. Nincs kizárva a gazdasági okból vagy más érdekből bekövetkező lehetetlenülés esete sem. Ide olyan esetek tartoznak például, amikor a szerződés megkötését követően olyan gazdasági, piaci változások következnek be, amelyek miatt a szerződés teljesítése nem lehetséges, vagy az rendkívüli nehézséggel járna. Lehetetlenülési okként azonban csak olyan változás jöhet szóba, ami rendkívüli mértékű, a rendes üzleti kockázatot jelentősen meghaladja, és a szerződéskötéskor nem volt előre látható, és ezt a kockázatot a fél nem is vállalta.

Ha a szerződő felek bármelyike tudomást szerez a teljesítés lehetetlenné válásáról, késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Ha ezt elmulasztja, és emiatt a másik felet kár éri, akkor a mulasztó köteles ezt a kárt megtéríteni.

Kép: Pixabay

A lehetetlenülés következményei

Ha a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. A további következmények pedig attól függenek, hogy a lehetetlenülésért ki volt a felelős. Ha egyik fél sem tehető felelőssé a lehetetlenné válásért, akkor a szerződő feleknek el kell számolniuk egymással. Ez azt jelenti, ha az egyik fél a vállalt szolgáltatását – akár részben – már teljesítette, akkor ennek ellenértékét a másik félnek meg kell térítenie. Ha pedig a pénzbeli ellenszolgáltatást már előre kifizették, de a szolgáltatást még nem teljesítette a másik fél, akkor a pénz visszajár.

Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért csak az egyik fél felelős, a másik pedig egyáltalán nem, akkor a vétlen fél mentesül a szerződésből származó kötelezettségei alól. Az érintett akkor tekinthető vétlennek, ha a lehetetlenülés oka ellenőrzési körén kívül eső, és a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény volt, továbbá nem is volt elvárható, hogy e körülményt elkerülje vagy elhárítsa. A lehetetlenülésért felelős fél pedig köteles megtéríteni a vétlen fél által elszenvedett kárt.

Előfordulhat, hogy minkét szerződő fél felelős a lehetetlenülésért. Ebben az esetben a közrehatásuk aránya a lényeges, ugyanis a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól. Értelemszerűen, ha a közrehatásuk azonos volt, mindegyikük a saját kárát viseli.

Lehetetlenné válás vagylagos szolgáltatás esetén

Sajátos esetet teremt, ha vagylagos szolgáltatások közül valamelyik teljesítése lehetetlenné válik. A vagylagos szolgáltatás azt jelenti, hogy a szerződésben a felek többféle szolgáltatást határoztak meg, amelyek közül a felek egyike választhat. A választásra jogosultat ki lehet jelölni a szerződésben. Kijelölés hiányában rendszerint a kötelezett választhat, hogy kötelezettségét melyik szolgáltatással akarja teljesíteni.

Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. Abban az esetben, ha a szolgáltatás lehetetlenné válásáért az a fél felelős, aki a választásra nem jogosult, a másik félnek van döntési joga. Ilyenkor a választásra jogosult dönthet, hogy a még lehetséges szolgáltatást kell-e teljesíteni vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának következményeit választja.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda