„Mindenki ismeri a történetet, hogy a szakácsok este még bepanírozzák a rántott húst, reggel viszont már csak egy sms várja az étteremtulajdonost, hogy külföldre mentek dolgozni, így sütheti ki a húst ő maga. Ez a történet nem vicc, a szakemberhiány most már a vállalkozások létét fenyegeti a turizmusban és a vendéglátásban” – mondta Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke. Az érdekképviseleti vezető szerint habár az ágazat jó makroszinten jó számokat produkál, a jövedelmezősége viszont alacsony, így a munkáltatók nem tudnak magasabb béreket kigazdálkodni, hogy megtartsák a munkavállalókat, akik viszont így külföldre mennek, ahol 3-4 szeresét keresik annak, amit itthon kaphatnának. (Idén nyáron különösen a Balaton partján szenvedtek ettől a vállalkozások.) „A megoldást az jelenthetné, hogy az állam több pénzt hagyna a munkáltatóknál, hogy meg tudják fizetni a jó munkaerőt” – vélekedett a VIMOSZ elnöke. A szakember szerint ezt az ágazatot terhelő 27 százalékos áfa, és/vagy a rendezvényszervezői piacot sújtó reprezentációs adó csökkentésével lehetne elérni.
Nincs hová nyúlni, béreket kell emelni
„Még ha hirtelen meg is emelik a béreket, a munkaadóknak már most sincs hová nyúlnia a munkaerőpiacon, a szakemberek elfogytak: vagy itthon, vagy külföldön foglaltak” – vélekedett Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A szakember szerint ugyanis nem új keletű jelenség a munkaerőhiány: ami először a gépgyártásban és az IT-szektorban jelentkezett és legfeljebb Nyugat-magyarországra volt jellemző, az egyre több ágazatban válik súlyos problémává immár a fővárosban és Kelet-Magyarországon is. (10-ből 6 vállalkozásnak gondjai vannak emiatt a Policy Agenda friss elemzése szerint.) „Évekkel ezelőtt azt lehetett hallani, hogy nincs hegesztő, de most már nem csak szakmunkások hiányoznak, hanem a szakképzést nem igénylő állásokra is alig-alig találni embert” – hangsúlyozta a szakember.
Véleménye szerint a helyzet kulcsa az oktatás és a bevándorlás: mind az általános iskolai, mind a szakképzést át kell gondolni, és komolyabban törekedni kell a hátrányos helyzetű rétegek integrálására. „Itt komoly tartalékaink vannak, és hatalmas eredményekkel kecsegtetne, ha sikerülne valóban megmozdulni. az integráció területén, de még akkor is szükségünk lenne külső munkaerő bevándorlásra” – hangsúlyozta.
Ha lesz rendes fizetés, lesz rendes munkaerő
Az elmúlt években komoly nehézségekkel kellett szembenéznie a vendéglátásban dolgozó munkavállalóknak. „Sokak még mindig bizonytalan helyzetben vannak, csak néhány hétre, vagy hónapra iratnak alá velük szerződést. A munkáltató és a vendég elvárja a szakértelmet, a kedvességet, az odafigyelést, miközben a munkavállalók elfelejthetik a vasár- és ünnepnapokat, tizenkét órákat dolgoznak, váltott műszakban, sokszor hajnalig. Ehhez mérten az ágazatban dolgozók 49 százaléka minimálbérre van bejelentve, de a többiek sem keresnek többet, a fizetések a magyar átlagfizetés 60 százalékát is alig érik el” – mondta munkavállalói oldalról Váradi Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető elnöke. Károsnak nevezte azt a gyakorlatot, hogy a munkavállalót minimálbérre jelentik be, a borravalót pedig „zsebbe kapja”.
„Ez egy mítosz, mióta bankkártya van senkinek sem csörögnek a zsebében a kétszázasok, a borravaló jelensége visszaszorulóban van” – mondta. Az érdekképviseleti vezető szerint támogatják munkavállalói oldalról, hogy adócsökkentéseken keresztül javítsák a vállalatok jövedelmezőségét, ám a számok azt mutatják, hogy bár érthető az a felfogás, ha drágulnak a bérek, akkor nő a vállalkozások költsége, de egyre inkább olyan lesz a helyzet, hogy nincs elegendő munkaerő Magyarországon. Az pedig a legdrágább költség egy vállalkozás életében, ha nem tud teljesíteni, mert nincs elegendő személyi kapacitása. „Ha lesz rendes fizetés, akkor lesz rendes munkaerő is” – mondta.
