A fogyasztóvédők tavaly 9 hónapon át ellenőrizték a jótállással, szavatossággal kapcsolatos ügyeket, a fogyasztói kifogásokat, az intézkedéseket, a fogyasztói igények érvényesítését. A 2012. január 23. és november 2. közötti ellenőrzéseket összefoglaló jelentés szerint a területi felügyelőségek 795 vizsgált kereskedelmi egységben tártak fel valamilyen jogsértést. A határozatok többsége kizárólag kötelezést tartalmazott, a jogsértés súlyára tekintettel 273 esetben szabtak ki bírságot 67,4 millió forint összegben. A felügyelők 327 alkalommal vizsgálták a fogyasztói kifogásokról felvett jegyzőkönyvek meglétét, valamint azok tartalmát, jogsértést 208 esetben tapasztaltak, és 151 esetben egyáltalán nem vettek fel jegyzőkönyvet.
A jótállási jegy kiállításával kapcsolatos kereskedői gyakorlatot 692 esetben ellenőrizték, és 320 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot. A kifogások csaknem egyharmada abból adódott, hogy a kereskedők a termék vásárlásával egyidejűleg nem adtak át jótállási jegyet, továbbá, az átadott dokumentumok több mint egyharmada hiányosnak bizonyult.
A felügyelőségek 1724 esetben vizsgálták, hogy a vállalkozások által, a szavatossági, illetve a jótállási jogokkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatásokat, és a feltárt jogsértések 25 százalékos aránya magasabb volt tavaly az előző évi 20 százaléknál. Az összefoglaló jelentés szerint a kifogások legtöbbször abból adódtak, hogy a vállalkozások félrevezető tájékoztatást nyújtottak a szavatossági, illetve a jótállási határidőkről.
A témavizsgálat során 1186 vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzést néztek át, és a tapasztalatok azt mutatták, hogy bár a kifogásolási arány mindössze 15 százalékot tett ki, viszont ennek 61 százalékában a kereskedők egyáltalán nem válaszoltak a vásárlók könyvébe tett fogyasztói panaszra.
Erősítené a fogyasztóvédelmet Brüsszel
Javaslatok
Fel kell gyorsítani a veszélyes termékek kivonását az uniós piacról.
Egyértelműen meg kell határozni, mi tartozik a gyártók, az importőrök és a forgalmazók felelősségi körébe. Az említett szereplőknek például a jövőben több információval kell szolgálniuk az egyes termékek gyártási helyéről.
Lehetővé kell tenni a szabályozó hatóságok részére, hogy jobban nyomon követhessék a fogyasztási cikkeket az ellátási lánc egészében. Ennek hatására a biztonsági problémák hatékonyabban oldhatók meg és, a nem biztonságos termékek hamarabb hívhatók vissza.
Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ellenőrzésre, hogy a szabályozó hatóságok könnyebben korlátozni tudják, vagy teljesen be tudják tiltani a potenciálisan veszélyes termékek értékesítését.
El kell érni, hogy az uniós szabályozó hatóságok szorosabban együttműködjenek egymással, ami az információcserét is meg fogja könnyíteni a számukra.
Egyszerűsíteni kell azoknak az uniós figyelmeztető rendszereknek (Rapex , ICSMS) a használatát, melyek segítségével értesíteni lehet más országokat a veszélyt jelentő termékekről.
Ha a javaslatok megvalósulnak, a következetes uniós szabályozás révén javulni fog a fogyasztóvédelem, és a fogyasztók nagyobb bizalommal vásárolhatnak majd az EU bármely részén.
Az egyértelműbb és egységesebb szabályok az uniós vállalatoknak (különösen a kisvállalkozásoknak) is a javát fogják szolgálni, hiszen a cégek könnyebben tudnak majd megfelelni a követelményeknek, és csökkenteni tudják költségeiket.
A termékbiztonsági ellenőrzések, valamint az importszabályok javítása elő fogja segíteni, hogy a tisztességtelen és a megbízhatatlan beszállítók kiessenek a versenyből.