December 13-tól a gyártóknak föl kell tüntetniük az Európai Unió tagállamaiban értékesíteni kívánt élelmiszereken a tápértékre vonatkozó információkat - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A rendelet nem vonatkozik a nem előre csomagolt élelmiszerekre. Kivételt képeznek továbbá az alkoholtartalmú italok és azok a termékek is, amelyeknek a csomagolása kicsi ahhoz, hogy azon a kötelező címkézési követelményeket alkalmazni lehessen. A rendelet nem írja elő, hogy a csomagolás melyik részén legyen a tápértéktáblázat. Továbbra sem kötelező feltüntetni a további tápanyagok - például egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak, cukoralkoholok, keményítő, rost, vitaminok és ásványi anyagok, stb. - arányát. Az új szabályozás rendelkezik az internetes és a katalógusokból történő vásárlásról is: eszerint a kötelezően feltüntetendő információkat hozzáférhetővé kell tenni a távértékesítést segítő eszközökön (weboldal, katalógus). Az új címkézési rendelet célja, hogy a vásárlók megalapozottabb döntéseket hozhassanak az étrendjükkel kapcsolatban - olvasható a közleményben.
Fontos hívószó a fogyasztónak az egészség
A lakosság átalakuló fogyasztási szerkezetében egyre erősödik az a tendencia, mely szerint az egészséges és egészségesnek gondolt termékekre és szolgáltatásokra egyre nagyobb figyelmet fordítanak a háztartások.
Magyarországon a tápértékjelölés az EU-csatlakozás előtt kötelező volt. A belépést követően csak azokon a termékeken kellett feltüntetni az adatokat, amelyek tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tartalmaztak. Emellett a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszereknél a speciális tápértékadatokról tájékozódhattak a vásárlók. A hároméves átmeneti időt követően 2016. december 13-tól ismét kötelező válik a tápértékjelölés feltüntetése az előre csomagolt élelmiszereken. A „régi-új” előírás alól néhány termékcsoport mentesül. Ezek közé tartoznak például a nyers húsok, a fűszernövények, az étkezési só, az asztali édesítőszerek, a rágógumi, a zselatin, valamint a kistermelői és kézműves élelmiszerek.
A tápértékjelölésre vonatkozó alapvető előírásokról a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak az érintettek és az érdeklődők:
A legolcsóbb marketingeszköz
A csomagolás elsődleges funkciója természetesen minden esetben az, hogy védje és szállíthatóvá tegye a terméket. Emellett azonban ne feledkezzünk meg róla, hogy az értékesítésben is hatalmas szerepe van. Adunk néhány támpontot, hogy használjuk!
