Magad uram, ha más nem teszi

A szűkös munkaerő-piaci kínálat lépésre kényszeríti a cégeket: ha a piacon nem találnak kellő számú és minőségű munkavállalót, saját maguknak kell kiképezniük az embereiket. A trend a duális képzési programok mellett a felnőttképzési intézmények kínálatában és a belső képzésekben ölt testet. Úgy tűnik, a helyzettel a jogszabályalkotó kevésbé tud lépést tartani. Akár akkreditáció nélkül is sikeres lehet egy a vállalati igényre jól reagáló oktatási program.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A szakképzett munkaerő hiánya a gazdaság legkülönfélébb területein okoz komoly gondokat a cégeknek. Előrejelzések szerint ez lehet a szűk keresztmetszete többek között az építőipar régen várt feltámadásának. Ingatlanfejlesztők, építőipari szakmai szervezetek, építtetők egyaránt úgy vélik, hogy az újra beindult lakáspiacon azért fognak csúszni az átadások, mert nincs elég szakmunkás. De hasonló a helyzet a vendéglátásban is, ahol a szakképzett munkaerő hiányát a már nyugdíjas kollégák visszahívásával, bevándorlók foglalkoztatásával tervezik orvosolni a vállalkozások. A képzett munkaerő hiányáról talán az informatikai szektorban esik a legtöbb szó – mostanra szinte társasági bonmot lett emlegetni a huszonkétezer hiányzó szakembert. Ugyanakkor a Jófogás és a GKI 2016-os felmérése szerint a jelenleg még tanuló, a munkaerő-piacon még nem megjelent fiatalok között tízből mindössze alig négy (43 százalék) hallgat olyan szakon, vagy tanul olyan szakmát, amelynek hisz piacképességében, és a fiatalok mindössze fele dolgozik olyan munkahelyen, munkakörben, amely a végzettségének megfelelő. Valaminek tehát változnia kell.

Egyre több gazdasági szereplő vállal aktívan részt az oktatásban annak érdekében, hogy megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerőhöz jusson, amit az oktatási rendszer átalakításával a kormány is támogat. A duális képzés néhány évvel ezelőtti bevezetése illeszkedik a kormány azon stratégiájához, hogy a felsőfokú szakképzést olyan irányba fejlessze, amely megfelel a gyorsan változó folyamatoknak, vagyis az oktatás hagyományos formái mellett megjelenjenek és egyre nagyobb hangsúlyt kapjanak a duális és gyakorlatorientált képzések. A 2015-ben bevezetett rendszer Palkovics László, az EMMI oktatási államtitkárának friss nyilatkozata szerint sikeres, az első évben majdnem hatszázan jelentkeztek rá, tavaly pedig már több mint ezren.

Kép: Fotolia

Külön utakon

Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a megszokott képzési formák sok esetben nem elég korszerűek, vagy egyszerűen túl lassúak a munkaerőpiac számára. Nemrég az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) jelentette be, hogy olyan konstrukción dolgozik, amely megrövidítheti a szakképesítéshez vezető utat, emellett egyúttal munkát is biztosítana a jelentkezőnek. Az elméleti képzőközponti funkciót vállaló cégekkel terveznek együttműködni. Az elképzelés szerint egy egyszerűsített, két hónapos OKJ-s képzés lenne az alap, amit további két hónappal lehetne folytatni. Első lépésként a programban részt vevő cégek igényei szerinti betanított munkásokat képeznének, akikből később szakmunkás lehet, de már a képzés ideje alatt is dolgozhatnának, és fizetést kapnának. A program költségeit a tervek szerint állami és uniós források fedeznék.

Nem kell saját pénzből
A jelenleg elérhető uniós pályázatok között mind Közép-Magyarország régióban, mind az ország más részein székhellyel rendelkező vállalkozások számára megnyílt a munkavállalók képzését támogató kiírás. A „Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások munkavállalói számára – VEKOP-8.5.3-17” és a „Munkahelyi képzések támogatása a mikro-, kis- és középvállalkozások munkavállalói számára – GINOP-6.1.6-17” pályázat csekély összegű támogatás esetén 100 százalékos, képzési támogatás esetén 50, illetve hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 60 százalékos támogatási intenzitást nyújt. A kiírás mind belső, mind vásárolt szolgáltatásként elérhető képzéseket támogat.
A munkaerőhiánnyal komolyan érintett területek között is kiemelkedő informatikai szektor számára az akkreditált képzési rendszerek alakítása sem jelent megoldást, ugyanis az igények sokszor olyan gyorsan változnak, hogy a tanfolyamok akkreditálásának ideje alatt máris elavulttá válhatnának, a folyamat pedig nem tenné lehetővé, hogy mindig a legfrissebb technológiákat taníthassák meg. Ezért ez nem is cél a gombamód szaporodó „gyorstalpalók” számára.

– A piacon annyira kevés a szakember, hogy a cégek egymástól kényszerülnek elcsábítani a fejlesztőket, ami hosszú távon nem fenntartható modell. Arra van szükség, hogy megnöveljük a tortát, nem pedig arra, hogy újraszeleteljük – mondják a négy hónap alatt „nem programozókból” junior programozókat képző Green Fox Academy alapítói, Langmár Péter és Bárdos Kristóf. Az üzleti modell része, hogy a képzésbe partnerként bevonják az IT cégeket is, amelyek mind a finanszírozásban, mind a megvalósításban komoly részt vállalnak. Cserébe gyorsan, használható munkaerőhöz juthatnak, mégpedig garanciával: az iskolák vállalják, hogy azok helyett, akik esetleg mégsem válnak be, új kollégát küldenek. (A betanítás buktatói is elkerülhetőek ezzel a megoldással - persze nem mindegyik.)

Kimozdulás a túlzott biztonságból

– Főleg a nagyvállalatok esetében már korábban is jellemző volt – elsősorban menedzserszinten –, hogy a cégek maguknak képzik a munkavállalókat, mostanra azonban egyre több vállalat és egyre több szakma esetében jelenik meg ez a megoldás – mondja Kelkó Tamás, a munkaerő-toborzással foglalkozó Kelko Consulting alapítója.  A strukturális problémák mellett ugyanis egyre több helyen olyan új szakmákra és olyan gyorsan változó kompetenciákra lesz szükség, aminek nem fog tudni megfelelni semmilyen állami képzés, de még az OKJ-s sem, egyedül a céges képzések tarthatnak lépést az igényekkel és a fejlődéssel. A szakember szerint egyes cégeknél korábban is a tudatos stratégia része volt, hogy középfokú végzettségű embereket toboroztak, akiket aztán cégen belül képeztek magas szintű, szakirányú feladatokra, most viszont egyre több cég számára nem is nagyon van más megoldás semmilyen szinten. Például a gyártásban kevesebb betanított munkásra és több technikusra van szükség, ugyanakkor ilyen központi képzés nem létezik.

A pénznél is vonzóbb, ha tanulhatunk
A képzési lehetőségeket tartják a legfontosabbaknak munkahelyi ösztönzők között a magyarországi turizmus-vendéglátásban dolgozók, valamint a területen tanuló diákok – derül ki a Danubius Hotels Group és az Employ Your Brand hr-kommunikációval foglalkozó szakportál közös kutatásából.
A munkaerő-piaci folyamatok hatására a toborzásban mára megszűnt a válság után kialakult túlzott biztonságra törekvés. – Akkoriban a cégek annyira ragaszkodtak a papíron igazolt képesítésekhez, hogy hiába lett volna pár hét vagy hónap alatt kiképezhető egy jelölt a konkrét feladatra, hallani sem akartak arról, hogy hivatalos végzettség nélkül alkalmazzanak bárkit– mondja a toborzó szakember. Mivel már nem „állnak a kapu előtt” a dolgozni vágyó tömegek, a cégek hajlandóak időt és energiát fektetni a potenciálisan megfelelő jelentkezőkbe vagy meglévő munkavállalókba. Persze a gyorstalpalón képzett munkaerő semmilyen szakterületen nem lesz azonnal „senior”, ez azonban, úgy tűnik, a cégek számára egyre inkább lenyelhető. Inkább fogadják a kezdő szintű, de gyakorlati tudással rendelkező kollégákat, akik ráadásul általában nagyon motiváltak, és fejlődni vágynak. A soft skillek, mint a megfelelő kommunikáció, a csapatban való működés képessége, a nyitottság vagy a rugalmasság viszont nagyon számítanak.

A képzési lehetőségeket tartják egyenesen a legfontosabbaknak a munkahelyi ösztönzők között a magyarországi turizmus-vendéglátásban dolgozók, valamint a területen tanuló diákok – derül ki a Danubius Hotels Group és az Employ Your Brand HR-kommunikációval foglalkozó szakportál friss, közös kutatásából. A szektorban mind a szakmai továbbképzések, mind a nyelvi képzések iránt jelentős igény mutatkozik, ugyanakkor az utóbbiaknak a tanulók valamivel nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A folyamatos szakmai fejlődés fontosságát a kutatás elemzői szerint mindenekelőtt az Y generáció térnyerése magyarázhatja, amelynek tagjai versenyképességük zálogaként tekintenek a képzésekre. Az Y és Z generáció számára ráadásul belső igény, a munkahellyel szemben pedig az egyik legfontosabb elvárás, hogy biztosítsa számukra a fejlődés lehetőségét, így a képzések vonzóbb munkáltatóvá is tehetik az ezt bevállaló cégeket.

A képzések bevezetéséhez a vállalatok összefoghatnak képző intézményekkel, de akár saját tapasztalt munkavállalóikra építve is oktathatnak. Számos területen ez tökéletes lehetőség lenne arra, hogy az idősebb, az aktív munkát már nem bíró/vállaló kollégák tudását ne veszítse el a cég. A Workforce munkaerő-kölcsönző cég szerint a vállalati képzések felpörgetéséhez a közeljövőben pedig a modern technika is hozzájárulhat. A virtuális és kiterjesztett valóság a cégek számára olcsóbbá teheti a képzéseket – hiszen az oktatónak nem kell fizikailag jelen lennie –, és olyanok számára is lehetővé teszi, hogy részt vegyenek azokon, akik földrajzi távolság miatt egyébként ezt nem tudnák megtenni. A technológia a szimulációra is lehetőséget ad: a tanulók „éles helyzetben” kipróbálhatják a megszerzett tudást. A brit hadsereg például az egyik toborzó körútján már használta az Oculus Riftet, hogy a potenciális katonajelölteket egy élő hadgyakorlat közepébe dobja. Ha a példa extrém is, könnyen belátható, hogy a cégek számára is tartogat lehetőségeket.

 

Adózási tudnivalók
A kifizető által viselt képzés költsége a társasági adóban elismert költség. Emellett a személyi jövedelemadó esetében a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a cég által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított – a munkavégzéshez vagy a kifizető tevékenységéhez szükséges – iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel nem keletkezik bevétele a magánszemélynek akkor sem, ha egyébként nem zárható ki a magáncélú hasznosítás. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a munkáltató viseli a tevékenységéhez szükséges képzés költségét, az elszámolható, és nem kell a tanulónak a nem kevés adóval terhelt jövedelméből finanszírozni a tanfolyamot, viszont figyelni kell rá, hogy a munkáltató (kifizető) tevékenységéhez szükséges legyen a képzés – hívja fel a figyelmet Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda munkatársa. Képzési költségnek minősül a tandíj, a vizsgadíj és a szükséges tankönyvek, de az utazás és szállás díja nem. Amennyiben viszont a képzést a munkáltató rendelte el, akkor alkalmazhatók a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok. Ha a képzés nem adómentes, és az áfát levonjuk, akkor fontos, hogy a képzés a cég áfaköteles tevékenységéhez kapcsolódjon, illetve ne elégíthesse ki a munkavállaló saját szükségletét, ugyanis ebben az esetben arányosítanunk kell. Az adójogszabályokban több ösztönző kedvezmény kapcsolódik ahhoz is, ha a gazdasági társaság gyakorlati képzésben vesz részt. Társasági adóban az adózás előtti eredményt csökkentő tételt jelent, ha a gyakorlati képzés a szakközépiskolával vagy szakiskolával kötött szerződés, vagy ilyen iskola tanulójával kötött szerződés alapján történik. A csökkentő tétel nagysága attól függ, hogy a szerződést az iskolával vagy a tanulóval kötik. Ha a tanulókkal szerződik a társaság, akkor a kedvezmény mértéke magasabb – tanulónként minden megkezdett hónapra az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka –, ha pedig az iskola a szerződő partner, akkor a kedvezmény ennek a fele, 12 százalék. További kedvezmény jár arra a tanulóra vonatkozóan, akit a társaság a sikeres szakmai vizsga után továbbfoglalkoztat. A társasági adóban az adózás előtti eredményt csökkenti a tanuló után befizetett szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át. A szakképzési hozzájárulás szintén csökkenthető bizonyos feltételek fennállása esetén. A vonatkozó törvény szerint a szakképzési hozzájárulás teljesíthető a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével is.

Véleményvezér

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo