A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a bécsi székhelyű Kienbaum Consultants Austria legfrissebb felmérése szerint az elmúlt évben (szeptember 1.-i fordulónappal) átlagosan 7,5%-kal nőttek az alapbérek a magyarországi német cégeknél. Ezen belül a fizikai munkásoké némileg gyorsabban, 8,9 százalékkal emelkedett, a szellemi dolgozóké kissé lassabban, 6,8 százalékkal. Jövőre átlagosan 5,8 százalékos béremelkedést várnak, ezen belül ismét a fizikai alkalmazottak számíthatnak az átlagosnál erősebb emelésre (7,6%), a szellemi munkakörökben 5,5 százalékot terveznek a cégek.
A jövő évi bérekkel kapcsolatosan Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlagosan mintegy hat százalékos emelési szándék inkább visszafogottnak tekinthető a jelenlegi, tíz százalékot is meghaladó keresetnövekedés közepette. Szerinte ez részben arra vezethető vissza, hogy a felmérésben résztvevő cégek jellemzően az átlagosnál magasabb bérezési szinttel rendelkeznek, ráadásul nagy, külföldi központtal rendelkező szervezetekben belső tényezők is korlátozhatják a béremelési lehetőségeket.
Jelentős jövedelemkülönbségek
Az egyéni munkajövedelmek természetesen jelentős különbségeket mutatnak. Ennek egyik meghatározó tényezője a dolgozó hierarchikus pozíciója a vállalatban. Az aktuális felmérés szerint fizikai/szakmunkások alapkeresete 2,725 millió forint volt, a szellemi dolgozóké pedig 3,38 millió.
A szakirányú végzettségű, valamint a vezető beosztású munkavállalók esetén már érezhetően
Természetesen jelentős különbségek fordulnak elő pl. az ágazat vagy a vállalat regionális elhelyezkedése függvényében.
Budapesten, ill. a Nyugat-Dunántúlon az országos átlagnál jóval többet kereshetnek, addig a Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön az átlagosnál csaknem tíz százalékkal kevesebbet.Sokan részesülnek változó jövedelmekben
Az alapbér mellett azonban a jövedelmek fontos eleme a különféle teljesítmény-kritériumokhoz kötött variábilis jövedelem is. A tanulmány szerint a magyar munkavállalók jelentős hányada jogosult ilyen típusú kifizetésekre. Az ügyvezetők 85 százaléka részesül variábilis jövedelmekben, és ezek éves összejövedelmük 23 százalékát teszik ki, a vezető beosztásúak és a szakértők esetén 72-75 százalék a részesülők aránya (jövedelemük 16 ill. 10 százaléka származik mozgó bérelemekből), de még a szakmunkások és fizikai munkások köréből is majdnem minden második örülhet ilyen teljesítményorientált jövedelemnek.
Alfred Berger szerint ez jóval magasabb arány, mint pl. Ausztriában. A legelterjedtebb viszonyítási alap, ami meghatározza a variábilis jövedelmeket, a vállalati nyereséghez kötődik, de gyakoriak az árbevétel-mutatók, vagy – főleg szakértői munkakörökben – valamilyen értékalapú mutatószám is.
A fluktuációt is erősíti a munkaerőhiány
A magas bérnyomás egyik hajtóereje a szakképzett munkaerő hiánya. A megkérdezett vállalatok több, mint 80 százaléka legfeljebb elégségesnek, ezen belül viszont 25 százalék egyenesen elégtelennek minősítette a szakember-ellátást. Tavaly a válaszadók „csak” 71 százaléka volt e két csoport aránya. Különösen égető a téma a termelő cégeknél, de a kutatás és fejlesztés, valamint a logisztika és a supply chain management terén is.
A munkaerőhiány azonban nemcsak a fizetések alakulásában nyilvánul meg, hanem más jelenségekben is.
Csaknem minden cég szerint emelkedtek az álláshirdetésekre jelentkezők fizetési igényei, sőt minden harmadik cég szerint „jóval magasabbak” az elvárások, mint egy évvel korábban.Egy másik jelenség a gyorsuló fluktuáció.Minden második vállalatnál magasabb, és további 23 százaléknál „jóval magasabb” fluktuációról számoltak be.
Régiós összevetés
A felmérés bemutatása alkalmából a szerzők kitértek a régiós munkaerőpiaci folyamatokra is. Elhangzott, hogy mind a magas bérdinamika, mind a munkaerőhiány más közép-kelet-európai országokban is megfigyelhető. A DUIHK idei, a régió 15 más országában működő német külkereskedelmi kamarákkal közösen 1600 vállalat részvételével végzett nemzetközi felmérésből kiderült, hogy komoly szakemberhiánnyal szembesül különösen Csehország, Szlovákia vagy Románia is. A bérek emelkedésében jelenleg ugyan Magyarország az elsők között található, de 7 és 10 százalék közötti növekedési ráta tavaly jellemző volt majdnem az összes régiós országra.
A nominális bérköltség tekintetében (beleértve a különféle munkaadói adók és járulékok, valamint az esetleges állami támogatásokat is) Magyarország továbbra is az egyik legalacsonyabb költségű ország az Európai Unióban. Tavaly a mintegy 9 eurós óraköltség alig több mint a negyede volt a németországi 34 eurónak, ebből kifolyólag a jelenlegi magas bérdinamika mellett is még viszonylag sokáig jelentős költségelőny marad fenn Magyarország javára.
Fontos javadalmazási mutatók
Ügyveze-tőség | Vezetők | Magasabb beosztású alkalma-zottak | Alkalma-zottak | Munkások | Összesen | |
Alapbér emelkedése (%) | ||||||
2017.09.01. – 2018.09.01. | 6.0 | 7.8 | 8.0 | 6.8 | 8.9 | 7.5 |
2019 (tervezett) | 4.4 | 4.5 | 6.1 | 5.5 | 7.6 | 5.8 |
Éves javadalmazás (ezer forint) | ||||||
Teljes pénzbeli jövedelem | 24 911 | 10 929 | 6 838 | 4 079 | 3 074 | -- |
ebből: alapbér | 22 966 | 9 611 | 6 076 | 3 397 | 2 725 | -- |
Eredményfüggő bérelemek (%) | ||||||
Részesülők aránya | 85 | 72 | 75 | 66 | 48 | 67 |
Mozgóbér aránya a teljes jövedelemből | 23 | 16 | 10 | 8 | 8 | 11 |
Megjegyzés: A közölt béremelkedés mértéke a résztvevő cégeknél ténylegesen megvalósult ill. tervezett mértékek. A tavalyi és az idei felmérés nominális béradatai összehasonlítása adott esetben más értékeket eredményezhet, mert a minta összetétele évről évre változhat. Az arányszámok súlyozás miatt eltérhetnek a nominális értékek hányadosaitól.
Forrás: DUIHK – Kienbaum Bérezési Felmérés 2018/19