Idén januárban kezdődött a NAV ellenőrzési rendszerének szerkezeti átalakítása. A cél az, hogy hatékonyan, költségtakarékosan, de mindenekelőtt a szabályosan működő adózókat segítve és védve biztosítsa a szervezet az állam adó- és adójellegű bevételeit. Immár az ellenőrzések számának növelése helyett a több forrásból származó adatok és információk elemzésével a kockázatos tevékenységek és kockázatos adózók feltérképezése került a fókuszba. Az évekkel ezelőtt indított, elhúzódó ellenőrzések mintegy 90 százalékát lezárták a NAV munkatársai, és a felszabadult kapacitások a valós idejű gazdasági események vizsgálatára koncentrálódnak. Ez megkönnyíti a színlelt ügyletek tisztázását, a haszonhúzók felelősségre vonását, és növeli a költségvetésnek okozott kár megtérülési esélyét.
Hamarabb rájön a NAV, ha átverték
Az általános forgalmi adóval kapcsolatos ellenőrzések kiemelt szerepet kapnak, ugyanis meg kell akadályozni a jogalap nélküli kiutalásokat, amelyek jelentős kárt okoznak a költségvetésnek. Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) egyrészt a kockázatok feltárást támogatja, másrészt segíti az utólagos ellenőrzéseket. Az online pénztárgépekből nyert adatok célzott kiválasztásra és a jelen gazdasági ügyleteinek ellenőrzésére adnak lehetőséget.
A székhelyüket áthelyező, illetve a képviselőiket cserélő adózókat szintén kockázatelemzés alá veti a NAV, kiemelt figyelmet fordítva azokra a társaságokra, amelyek cégtemetőkkel kerülnek kapcsolatba.
„Az ellenőrzési rendszer fejlesztését új jogszabályok is segítik. Az online pénztárgép és az EKÁER után várható a számlák elektronikus adatszolgáltatásának bevezetése, amely elsősorban a láncolatos áfacsalások visszaszorítására lesz alkalmas. Az új rendszernek köszönhetően az adókülönbözetet még a csalás fázisában felderítheti az adóhivatal” – mondta Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.
Áfával csalnak a legtöbbet
Az első félévben 47 209 ellenőrzés érintette az áfát, ebből 31 970 kiutalás előtti, 15 239 utólagos áfavizsgálat volt. A kifejezetten áfaellenőrzésként indított, kiutalás előtti 2 813 adóellenőrzés 84,5%-a zárult megállapítással, 23 milliárd 200 millió forint nettó adókülönbözetet tárva fel. Ez ellenőrzésenként átlagosan 1 millió 200 ezer forinttal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A kifejezetten áfaellenőrzésként indított 12 712 utólagos ellenőrzés 59,4%-a zárult megállapítással, 313 milliárd 900 millió forint feltárt nettó adókülönbözettel. Ez ellenőrzésenként átlagosan 24 millió 700 ezer forintot jelent, ami 5 millió 600 ezer forinttal több, mint tavalyi érték. A belföldi áfaösszesítő jelentés adatai alapján feltárt nettó adókülönbözet 25 milliárd 400 millió forint volt. A csökkentett áfakulcsú sertéshús-kereskedelem területén 96 vizsgálat fejeződött. Az adóellenőrzések mindegyke megállapítással zárult, 239 millió forint nettó adókülönbözet feltárásával.
Az EKÁER adatok felhasználásával 5 945 ellenőrzést folytatott le a NAV adószakmai területe, ebből 691 bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés volt. A feltárt nettó adókülönbözet 16 milliárd 265 millió forint volt.
Többet trükköznek a pénztárgépekkel
24 539-szer vizsgálták az online pénztárgép (OPG) üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a NAV revizorai. Ezek 22%-a zárult megállapítással, összesen 495 millió 800 ezer forint mulasztási bírságot kellett kiszabni. Az ellenőrzések 80%-a, 19 567 eset kapcsolódott nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség ellenőrzéséhez, ennek 20%-a zárult megállapítással. Az OPG rendszer adatainak felhasználásával 5 373 vizsgálat fejeződött be. Ennek jelentős része, 93,7%-a az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányult, összesen 112 millió 700 ezer forint mulasztási bírságot kellett kiszabni, ami 21,4%-al kevesebb, mint tavaly. A célellenőrzések mellett 340 adóellenőrzés fejeződött be az OPG rendszer adatainak felhasználásával (2015. I. félév: 201). Ezek 87,6%-a zárult megállapítással. A vizsgálatok során 940 millió 100 ezer forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV, 2,5-szer többet, mint egy évvel korábban (2015. I. félév: 390 millió 300 ezer forint). Forgalomszámlálást 2 044 esetben alkalmaztak az ellenőrök, 5 395 esetben vizsgálták a készpénzkészlet és a pénztárgép adatainak egyezőségét. A revizorok a vizsgálatok 25,3%-ánál találtak eltérést, és 75 millió 300 ezer forint értékben szabtak ki mulasztási bírságot. Az egy vizsgálatra jutó bírság összege 55 ezer 100 forint volt. (Ne higyjük, hogy utólag nem jöhet vissza akár még egyszer az ellenőr!)
Cukor, repceolaj, gabona a legnépszerűbb termékek
11 883 társadalombiztosítási alapokat érintő ellenőrzés fejeződött be, ennek fele, 5 386 adóellenőrzés volt, ami összesen 15 milliárd 400 millió forint be nem vallott járulékot tárt fel. 115 adóellenőrzést fejezett be a NAV olyan vállalkozásoknál, amelyekről bebizonyosodott, hogy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztattak. 94 millió 600 ezer forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg az ellenőrök, ez 39 millió 200 ezer forinttal (71%) több mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy adóellenőrzésenként átlagosan 823 ezer forint adókülönbözetre bukkant a hivatal, azaz a 2015 első félévi összeg (410 ezer forint) duplájára. A további 1 509 vizsgálat 371 millió forint mulasztási bírságot eredményezett. A munkaerő-kölcsönzés területén a 320 ellenőrzés közül a 141 adóellenőrzés 693 millió 300 ezer forint nettó járulékkülönbözetet tárt fel.
Az első félévben 10 181 adózó váltott székhelyet. Jellemző, hogy a főváros, illetve Pest megye területére helyezik át a székhelyet, miközben a tulajdonos, a képviselő, a telephely, a tevékenység továbbra is az eredeti illetékességhez kötődik. Az idén végzett 143, adatok gyűjtésére, illetve egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzésen túl 316 utólagos vizsgálat több mint 92%-a végződött megállapítással. Tavaly az első félévben ez az arány 91,6% volt. A revíziók során összesen mintegy 10 milliárd 900 millió forint adókülönbözetet állapított meg a NAV, ami ellenőrzésenként átlagosan 37 millió 300 ezer forintnak felel meg. Ez 2 millió 700 ezerrel több, mint 2015 első felében.
Idén 1 396 megkeresést küldött a hivatal külföldre, legtöbbször Szlovákiába, Németországba, Romániába és Olaszországba. Ebből a közvetett adókat (például áfa) 1 312, a közvetlen adókat 84 érintette. A tagállamok az esetek többségében megerősítették az adott ügylet megtörténtét, így az adóhatóság a magyar illetőségű adózónál állapította meg az adóhiányt. A nemzetközi együttműködés részeként 11 több oldalú ellenőrzésben vett részt az adóhatóság, jellemzően cukor, repceolaj, bázisolaj, gabona, gépjármű, illetve alumínium termékkörben.