A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a minősítéssel kapcsolatban nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket. A közszférában azonban a teljesítményértékelés és a minősítés jogszabályok által részleteiben is szabályozott folyamat. A kifejezett szabályozás hiányában a versenyszférában is számos olyan helyzet fordul elő, amikor a munkavállaló munkavégzését értékelni kell, vagy célszerű ezt megtenni – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk az Adó Online.
Az értékelés egyik fő indítóoka lehet a munkavállaló juttatásban részesítése. A teljesítménybérrel díjazott munkavállalók esetében erre szükségszerűen rendszeresen sor kerül, hiszen teljesítménybérüket az alapján kapják, hogy a munkáltató által objektív mérésen és számításon alapuló teljesítménykövetelményt milyen százalékban teljesítették. (Érdemes erre is ügyelni a munkaszerződés megírásánál.)
Prémium elnyeréséhez a munkáltató prémiumfeladatokat tűzhet ki, amelyek teljesítésének értékelése alapján mérlegelési jogkörében dönthet a munkáltató a prémium kifizetéséről. Fontos hangsúlyozni, hogy a mérlegelési jogkörben hozott döntéssel szemben munkavállalói igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. Ebből tehát az is következik, hogy bármi legyen is a célja vagy indoka a munkavállaló minősítésének, a munkáltatónak meg kell határoznia azokat a szempontokat, amelyek alapján a munkavállaló teljesítményét értékeli. A munkáltató tehát önkényesen nem minősíthet. A helyesen kidolgozott minősítési rendszer azonban kiváló motivációs tényező lehet. Itt adunk további megvalósítható ötleteket ehhez.
Az értékelés lehet hierarchikus, amikor a munkavállalót a közvetlen felettese értékeli. De értékelhetnek a munkatársak, esetleg a munkáltató üzleti partnerei, továbbá önértékelésre is sor kerülhet. Vagy mindezek egyszerre is megvalósulhatnak az értékelés során.
Az értékelés tárgya kapcsán elsősorban az alábbi ismérvek kapnak jelentőséget: a munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok (pl. megbízhatóság, rugalmasság) a munkakörhöz kapcsolódó eredmények (pl. termelékenység, minőség), és a munkakörhöz kapcsolódó magatartások, tevékenységek (pl. munkamorál, határidők betartása).
A teljesítmény százalékos értékelése alapján adható teljesítményfokozatokat a jogszabályok határozzák meg (közalkalmazott esetén pl. kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, és alkalmatlan), valamint az ehhez fűződő jogkövetkezményeket is a jogszabályok rögzítik (pl. jogviszony megszüntetés, következő fizetési fokozathoz, besorolási fokozathoz előírt várakozási idő csökkenése, adományozott cím visszavonása). A jogszabályok a minősítés elleni jogorvoslat menetéről is részleteiben rendelkeznek.
