Mindenki találkozott már rossz vezetővel, rossz főnökkel, aki mellett a munka stressz volt, ha belépett az irodába megfagyott a levegő, akit a háta mögött mindenki elküldött melegebb tájakra. Magyarországon különösen erősen él a fejekben az a kép, hogy a munkahelyen a beosztottak alárendelt felek, és a vezetők általában fontosnak tartják, hogy ezt éreztessék is, nem árt ha a munkatársak tudják, ki az úr a háznál...
Pedig ez az autokratikus szemlélet nem célravezető. Fel kell ismerni, hogy valójában semmilyen munkakapcsolatban nem szabad alá-fölé rendelt viszonyról beszélni, hiába van valójában a munkahelyi hierarchiában feljebb valaki. A vezető legalább annyira függ beosztottjaitól, mint azok őtőle, hisz munkájukkal alapozzák meg felettesük sikerét. A leader feladata tehát az, hogy megadjon minden támogatást ahhoz, hogy a munkatársak hatékonyan, lelkesen, jól tudjanak dolgozni. A jó főnök- beosztott viszony nagyban hozzájárul a cég sikeréhez, sőt, akár annak alapja is lehet - írta Szabó Manuéla, a Beck and Partners Kft.munkatársa a HR Portálon megjelent szakértői cikkében.
Mik az alapvető különbségek a vezető és a főnök között?
A főnökök elvárják a munkát, és közlik, hogy milyen retorziók várnak a kollégára, ha a követelések nem teljesülnek. Ha valami nem sikerül jól, hibást keresnek, és elvárják, hogy a munkatársak pontosan tudják, hogyan kell egy adott munkát elvégezni. Beosztottaik robotolásként élik meg a munkanapokat, ami nyomasztja, frusztrálja őket.
Pozíciójából fakadólag úgy érzik, jár nekik a tisztelet, amit el is várnak, és éreztetik a felsőbbrendűségüket. Megfigyelhető, hogy személyes-névmásként az én és a te szavakat használják előszeretettel.
Önismereten múlik minden
Nem elég, ha egy jó szakember alá egy kisebb csapat és bőr forgószék kerül, hiteles és eredményes főnöknek lenni tudatosságot és munkát igényel. Sokak szerint jó vezetőnek születni kell, és vannak bizonyos személyiségtípusok, akik nem alkalmasak a feladatra. Egy másik nézőpont szerint viszont minden vezetői képesség megtanulható egy kis tudatossággal.
Ahhoz, hogy valaki jól tudjon irányítani másokat, nem elég tudnia mit, és hogyan szeretne, nem elég ismernie a céljait és a kollégáit. A legfontosabb, mindennek az alapja az önismeret. Fontos, hogy tudja, mik az erényei, mik a gyengeségei, miben jó és miben kevésbé, ehhez mérten tud fejlődni. Belső motiváció nélkül sem válhat valaki leaderré. Azokat, akik csapatot vagy vállalatot vezetnek, nagy valószínűséggel a siker motiválja, a munkájukat szeretik, és az új kihívások éltetik őket.
Fontos felismerni, hogy nem az alá-fölé rendelt viszony a fontos a beosztottakkal. A sikerhez vezető rögös úton a beosztottak csapattársak, akik segítik a célok elérését, a hatékony megvalósítást. Ezért a jó viszony ápolása, a megfelelő motiváció és a jó munkakörnyezet és optimális megteremtése a vezető egyik fő feladata.
Mindezek csak tudatossággal és empátiával érhetők el. Fel kell tudni ismerni a dolgozók igényeit, vágyait, és ezekre megfelelő válaszokat kell adni. A jó főnök kicsit pszichológus is, hiszen a beosztottak nagy része kellő távolságtartással szemléli a főnököt, az hiába tartja nyitva előttük ajtaját, kevesen merik kommunikálni a problémáikat, igényeiket. Képes kell, hogy legyen az alkalmazottaknak azt adni, amire szükségük van, és ez bizony nehéz feladat, mert sokszor nincs összhangba azzal, amire vágynak. Munkavállalói oldalról is szükség van szemléletváltásra, és bár sajnos ma már örülni kell annak is, ha az embernek munkája van, muszáj megfelelően kommunikálnunk problémáinkat, meglátásainkat a főnökünk felé, különben felőrölnek a munkanapok. Ahhoz, hogy napi 8 órát folyamatos feszültségben töltsünk el, túl rövid ez az élet.
