A szükséges készségekkel rendelkező jelöltek megtalálását a válaszadók 68 százaléka tartja nagy kihívásnak, amely mellett nehézséget jelent az is, hogy gyorsan kell reagálni és dönteni, versenyezni kell a cégeknek egymással a tehetségekért – ez a komplex, nagy szervezeteknek jelent főként nehézséget.

A választ a HR szakma kihívásaira a fizetési és juttatási csomagok fejlesztésében és több részmunkaidős munkatárs alkalmazásában látják a munkáltatói oldal képviselői. Míg 2021-ben a cégek több mint harmada (37 százalék) tervezte a bérfejlesztést, 2022-ben a döntéshozók 64 százaléka érzi ezt a továbblépés eszközének. Tavaly 2 százalék tervezett több részmunkaidős dolgozót foglalkoztatni, 2022-ben ez jelentősen növekszik, 13 százalékuk tervez velük. A rugalmas munkavégzést a válaszadók 42 százaléka tartotta jó eszköznek 2021-ben, idén még többen bíznak benne (49 százalék), valamint az oktatási és tréning programokat szintén fontos eszköznek tekintik 2022-ben is (2021-ben 58 százalék, 2022-ben 62 százalék).

A megkérdezettek 79 százaléka szerint a dolgozók megtartására kell nagyobb fókuszt helyezni a jövőben, mert a dolgozók elköteleződésének fenntartása és az alkalmazottak fizetési és juttatási elvárásaihoz való igazodás lesz 2022-ben a HR osztályok legnagyobb kihívása.

 „Megtartani, megtartani, megtartani” – összegezte a vállalatok számára követendő stratégiát Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője, utalva arra, hogy nemcsak költséghatékonyabb, de a megnövekedett rekrutációs idő miatt kevésbé fájdalmas a meglévő munkaerő megtartása, mint új keresése. A szakember szerint erre a helyzetre proaktív HR-stratégiával kell rendelkezni, mert komoly versenyhátrányba kerülhet, aki csak reagálni képes az esetleges elvándorlási hullámra, magas fluktuációra.

Üzleti tervek és dolgozói elvárások: tátongó szakadék

A megkérdezett céges döntéshozók szerint a vonzó bérezés és juttatások (88 százalékuk mondta ezt), valamint a work-life balance (71 százalékuk említette) teheti leginkább vonzóvá őket a jelöltek körében. Azt is előnyösnek tartják, hogy rugalmas munkavégzési lehetőséget biztosítanak (66 százalék) vagy kellemes munkakörülményeket (63 százalék), de a karriert, fejlődési lehetőséget is vonzónak gondolják (61 százalék) a tehetségek vonzásában vagy megtartásában. Tisztában vannak vele, hogy a jelöltek el tudnak máshol is helyezkedni, így a munkahely tavaly még kulcstényezőnek számító biztonságát nem tartják fő vonzerőnek, csupán 40 százalékuk említette.

Baja Sándor szerint beszédes, hogy a válaszadók egyötöde véli úgy, hogy saját cége fizetési szintje a piaci átlag alatt van, míg mindössze 10 százalék helyezi a saját maga által kifizetett béreket az átlag fölé. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a felmérésben részt vevő cégek 83 százaléka tervez fizetést emelni 2022-ben (2021-ben 70 százalék volt ez az arány), 9 százalék pedig egyáltalán nem tervez emelést (2021-ben 20 százalék mondta ezt), de senki sem számolt be a fizetések tervezett csökkentéséről.

Szignifikáns szakadék észlelhető azonban az üzleti tervek és dolgozói elvárások között. A béremelést tervező cégek közel kétharmada a hivatalos inflációt épphogy lekövető, 6-10 százalékkal magasabb fizetéssel vonzaná és tartaná meg a munkatársakat, a Randstad Hungary LinkedIn közvélemény-kutatása szerint viszont ezt a mértékű emelést csak a munkavállalók 37 százaléka találja vonzónak.

A dolgozók nagyobb béremelést szeretnének, 42 százalékuk a 11-20 százalékos emelést tartaná reálisnak a saját szakterületén a jelenlegi gazdasági környezetben (sőt, egyötödük ennél is több emelést kívánna), ekkora mértékű emeléssel azonban csak a munkaadók 13 százaléka tervezne.

„Az attraktív juttatási csomag kialakítása azért is kulcsfontosságú, mert a magyar munkavállalók nemzetközi összehasonlításban is bérérzékenyebbek” – utalt a Randstad 2021 novemberében publikált kutatására Baja Sándor, amely során – világelsőként – a hazai megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kompenzáció mértéke a legfontosabb szempont a tényezők között egy állásajánlat értékelésekor.