Május 31-e (ebben az évben június 1.) fontos határidő a vállalkozásoknak, a legtöbb cégnek ugyanis ekkorra kell elkészítenie az éves beszámolóját, bevallania a társasági adóját, a helyi iparűzési adót, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, az innovációs járulékot, elkészítenie és benyújtania a transzferár-dokumentációt.
Beszámoló
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak, általános esetben, minden év május 31-ig elektronikus formában kell közzétenniük éves számviteli beszámolójukat, mivel május 31. az idén hétvégére esik, a beszámolót a kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) keresztül június 1-jéig kell feltölteni. A beszámolóban fontos szerepet kapnak az esetlegesen adott vagy kapott támogatások. Itt segítünk, hogyan tüntessük fel ezeket a tételeket.
Azokat a cégeket, amelyek elmulasztják a beszámoló beadását, 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja a NAV. Amennyiben a vállalkozás további 30 napon belül sem teljesíti közzétételi kötelezettségét, a mulasztási bírság 1 millió forinttal emelkedik, újabb 60 nap elteltével pedig a NAV felfüggesztés nélkül, hivatalból törli az adószámot, és a cégbíróságnál kezdeményezi a cég megszüntetését.
Társaságiadó-bevallás
A társaságiadó-alanyok számára is fontos adózási határidő május utolsó napja, az idén június elseje. Főszabály szerint eddig az időpontig kell benyújtani az előző évre vonatkozó társaságiadó-bevallást, és megfizetni az adót. A határidő elmulasztása 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot von maga után. Itt elolvashatja, mire kell ügyelnie, mik a tipikus hibák a társaságiadó-bevallásnál!
Egyes szervezeteknek – mint az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás – lehetőségük van arra, hogy ha a vállalkozási tevékenységből nem származott bevételük, vagy azzal kapcsolatban költséget, ráfordítást nem számoltak el, akkor a 1329-es társaságiadó-bevallást a helyettesítő 1301 jelű nyilatkozattal váltsák ki.
Ezt az adónemet sokszor a kisadók közé sorolják, de sok esetben a társasági adónál is nagyobb terhet jelent. Az adóalap ugyanis a nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítésekkel, az eladott áruk bekerülési értékével (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével. Csökkentő tételként nem vehetők figyelembe a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségek, mint például a kereskedelemhez szorosan kapcsolódó szállítási és egyéb díjak, a tevékenység során felmerült bérköltségek vagy éppen a marketing kiadások. A hipával kapcsolatos tudnivalókról itt olvashat bővebben!
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
2015. május 31-e a bevallási határideje az úgy nevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak is. A megnevezés csalóka lehet, hiszen a felügyeleti díj alanyai nem csupán az „élelmiszerláncok”, a jogszabály hatálya ennél sokkal több személyre, vállalkozásra kiterjed. Például az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalkozásoknak, de kisebb élelmiszerboltoknak, cukrászdáknak vagy éttermeknek is be kell vallaniuk és fizetniük kell ezt a díjat. (Az egyéni vállalkozóknak is!) A díj révén befolyt összegből fedezik az élelmiszer-biztonsági rendszer fenntartásának költségeit. Az Európai Unió több tagállamában is hasonló elvű általános díjfizetési kötelezettség terheli az élelmiszerlánc szereplőit. Hogy kinek és mennyit kell fizetnie, arról itt olvashat részletesebben!
Transzferár-dokumentáció
Számos céget érint a közelgő transzferár-dokumentációs határidő, mivel ezt a társasági adó bevallásával egy időben kell elkészíteni. (Azok a cégek, amelyek előbb nyújtják a tao-bevallásukat, a transzfer-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük!) 2015-től a korábbinál több vállalkozásnak kell majd transzferár-nyilvántartást vezetni, mivel az új szabályok szerint már a vezetőség személyi átfedése is elegendő lehet ahhoz, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősüljenek a cégek. A korábbi szabályok szerint csak az 50 százalékosnál magasabb tulajdoni vagy szavazati összefonódás esetén minősültek kapcsolt vállalkozásnak a cégek. Csak ezekre vonatkozott így a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek elszámolására használt árak, azaz a transzferárak nyilvántartására vonatkozó dokumentációs kötelezettség.
A nemzetközi gyakorlatban azonban ennél alacsonyabb mértékű összefonódás esetén is kapcsolt vállalkozásnak minősültek a cégek, ennek megfelelőn a 2015. január 1-jével hatályos módosítás alapján akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül két cég, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. (Idén a NAV előszeretettel vizsgálja majd ezt a területet.)
