Évtizedes versenyképességi lemaradásba kerülhet a hazai élelmiszeripar az ágazatot sújtó különadók miatt. Az ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók, összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okozva a szektornak. Az évek óta csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások a szükséges beruházások elmaradását, vállalkozások csődjét és 3200 munkahely megszűnését eredményezték. A leépülő kapacitások, a romló versenyképesség miatt a hazai boltok polcain 90 százalékról 65 százalékra esett vissza a magyarországi termékek aránya az uniós csatlakozás óta - olvasható az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) legfrissebb összegzésében.
Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók az elmúlt év végéig. Az Agrár Európa Kft. friss tanulmánya sorra veszi az élelmiszeripart sújtó terheket: az ágazat a költségek áthárítása miatt bankadót, telekommunikációs adót, továbbá az energetikai cégeket, valamint a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat is megfizeti, ráadásul 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékdíjat (NETA) is.
A legnagyobb teher az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégeit sújtja, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is, az ágazatban gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, rendkívül alacsony a beruházások mértéke. Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását. (Augusztus elsején ráadásul újabb adócsomagot kaptunk a nyakunkba.)
A hazai élelmiszeripar versenyképességét jól jellemzi, hogy a 2004-es uniós csatlakozás előtt még 90 százalék felett volt a Magyarországon előállított termékek aránya a polcokon, ez mára 65 százalék körüli szintre süllyedt.
2010-ről 2011-re nyolcszorosára emelkedett az érintett vállalkozások vesztesége, az élelmiszeripari cégek által fizetett társasági adó - árbevétel arányosan - pedig 2003-óta harmadára csökkent. Az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik a magyar mezőgazdasági termékek piacra juttatásában is, így a szektor teljesítményének mérséklődése a magyar gazdaság leginkább növekedésképes szektorát, az agráriumot is visszahúzza.
A magyar élelmiszergazdaság jövőjét illetően meghatározó szerepe lesz annak, hogy az ágazat 2014-2020 között mekkora összegű és milyen célokra felhasználható európai uniós forrásokhoz juthat majd hozzá. Az ÉFOSZ szerint egy olyan élelmiszergazdasági stratégiát kellene megalkotni, amely az uniós források minél nagyobb arányú bevonásával és a különadók mérséklésével megalapozhatná az ágazat hosszú távú versenyképességét és megállíthatná a magyar élelmiszerek térvesztését.
