Építményadó, telekadó: kinek kell fizetni?

2016. január 15-ig van mód arra, hogy az arra kötelezett személyek szankció veszélye nélkül eleget tegyenek építmény-, illetve telekadó bevallási kötelezettségüknek. Az, hogy kiknek kell ezt a bevallást készíteniük és benyújtaniuk, számos körülménytől függ - ebben nyújtunk most segítséget az RSM-DTM szakértőjének segítségével.

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2015-től bármelyik településnek lehetősége van települési adó kivetésére, melyet az önkormányzatok illetékességi területükön rendeleti úton vezethetnek be. A települési adó csak olyan adótárgyra vethető ki, melyre nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Az adó alanya nem lehet szervezet, vállalkozó, állam illetve önkormányzat. A települési adóból származó közteher az önkormányzat bevételét képezi.

A települési adók tekintetében a legtöbb önkormányzat földadót vet ki a községhez tartozó terület aranykoronaértékére számítva, (bármennyire is tiltakoztak a szakmai szervezetek) de Csopakon például a nádas után nem kell fizetni, Egyek hektáronként ezer forintos útadót vetett ki a földtulajdonra míg Zsúr a tiszta kataszteri jövedelem után kéri a részét. Kesztölc a gazdasági ingatlanokra vet ki adót, Zsombón a magas építmények tulajdonosait kérik a kasszához, Zalaapáti pedig igazi unikumként a kutyákra vetett ki települési sarcot, az ebek darabszáma után.

Ebben a táblázatban megtekintheti, hogy melyik településen, mi után, mennyit kell fizetni!

Kép: Freedigitalphotos/visionary7

Azonban tisztában lenni azzal, hogy ezen adatok csak tájékoztatási célt szolgálnak, a tényleges adókötelezettséget a hatályos önkormányzati rendeletek alapján lehet megállapítani, melyek az érintett önkormányzatok jegyzőjétől, esetleg a polgármesteri hivatal adóztatással foglalkozó szervezeti egységétől szerezhetők be, azonban e rendeletek az esetek túlnyomó többségében megtalálhatóak az önkormányzatok honlapjain is - hívta fel a figyelmet Vizer József, az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

2016. január 15-ig van mód arra, hogy az arra kötelezett személyek szankció veszélye nélkül eleget tegyenek építmény-, illetve telekadó bevallási kötelezettségüknek. Az, hogy kiknek kell ezt a bevallást készíteniük és benyújtaniuk, számos körülménytől függ.

Építményadó

Egy önkormányzat építményadót az illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (összefoglalóan építmények) után vethet ki. Az adó alanya főszabály szerint az, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa (több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk alapján válnak adóalannyá, azonban megállapodás alapján az adóalanyisággal kapcsolatos valamennyi joggal és kötelezettséggel egy tulajdonos is felruházható).

Földadó? Vessenek magukra
2015. január 1-jétől bővült a települési önkormányzatok adó-megállapítási mozgástere: a helyhatóságok már akár több települési adót is bevezethetnek, feltéve, ha az adott terület még nem esik központi vagy helyi adó hatálya alá. A főként a termőföldekre kivetett új helyi adókat közvetve a földbérlő gazdálkodók fizetik meg, pedig többféle jogorvoslati lehetőség áll a rendelkezésükre a túlontúl ambiciózus önkormányzatok ellen.
Az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy az adó alapjaként az építmény m2-ben számított hasznos alapterületét (ebben az esetben az adó maximális mértéke 2016-ban 1 852,1 Ft/m2), vagy az építmény korrigált forgalmi értékét (ez esetben az adó mértéke legfeljebb a korrigált forgalmi érték 3,6 százaléka) állapítják-e meg.

Jó tisztában lenni azzal, hogy mentes az építményadó alól:

  • a szükséglakás,
  • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló és ténylegesen is akként hasznosított építmény vagy tároló építmény, valamint
  •  a műemléképület a felújításával kapcsolatban 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három adóévben, feltéve hogy a felújítás ezen időtartamon belül befejeződik.
Fontos, hogy az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét, az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást – többek között a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését, a tulajdonos változását – a következő év első napjától kell figyelembe venni. Amennyiben az építmény az év első felében megszüntetésre kerül, abban az esetben az év második felétől, ellenkező esetben a következő évtől szűnik meg utána az építményadó kötelezettség.

A 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemélyek, akik egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójukkal élnek, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakásuk építményadójára adófelfüggesztést kérhetnek. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel, továbbá az adóösszeg és annak kamatai tekintetében jelzálogjogot jegyeztet be az érintett ingatlanra.

Helyi adó: egyre több helyen kell
Egyre több önkormányzat fog települési adókat és földadót bevezetni, mivel ezek nélkül nem tudják finanszírozni kiadásaikat.
Telekadó

A helyi önkormányzatok az illetékességi területükön fekvő telkek után telekadót vethetnek ki. A jogszabály azonban számos földterületet kivesz a telek definíciója alól, így többek között a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületen fekvő termőföldet, a külterületen fekvő termőföldet, illetve a tanyát is, melyek után így nem keletkezik telekadó kötelezettség. Az építményadóval azonosan a telekadó alanya is főszabály szerint a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosának minősülő személy.

Az önkormányzatok a telekadó tekintetében is szabadon dönthetnek arról, hogy az adó alapjaként a telek m2-ben számított területét (ebben az esetben az adó maximális mértéke 2016-ban 336,7 Ft/m2), vagy a telek korrigált forgalmi értékét (ez esetben az adó mértéke legfeljebb a korrigált forgalmi érték 3 százaléka) állapítják-e meg.

A jogszabály telekadó tekintetében is számos mentességet határoz meg, így mentes az adó alól:

  • az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész;
  • a belterületen fekvő, tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület;
  •  az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 százaléka; – az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.
Telekadó kötelezettség
  • a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján;
  • a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján;
  • erdőnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján;
  • a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján, továbbá
  • az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.
A telekadó kötelezettség
  • az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján;
  • tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének, belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján;
  • külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján;
  • teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján, továbbá
  • a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.
Határidők

Mind az építmény, mind pedig a telekadó az önkormányzati adóhatóság határozata alapján évente két részletben fizetendő, a naptári év március 15-ét követő első munkanapon, valamint szeptember 15-én (amennyiben az munkaszüneti napra esik, abban az esetben ezen összeg is a következő munkanapon esedékes).

Az adókötelezettség keletkezéséről, módosulásáról, illetve megszűnéséről egyaránt 15 napon belül kell adóbevallást tenni az illetékes helyi önkormányzat felé, tehát a 2016. január 1-jével bekövetkezett változásokról legkésőbb 2016. január 15-ig kell bevallást tenniük az érintett személyeknek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a bevallási kötelezettség elmulasztása, vagy késedelme esetén magánszemélyek 200 000 forintig, más adózók 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatóak. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az önkormányzati adóhatóságok bevallás hiányában, a nyilvántartásukban szereplő bevallási adatok, illetve a közhiteles nyilvántartások (így a földhivatali nyilvántartás) adatai alapján is jogosultak az adókötelezettség keletkezésének, változásának, illetve megszűnésének tényét megállapítani, tehát pusztán a bevallás elmulasztása okán senki sem kerül ki az önkormányzati adóhatóságok látóköréből.

Véleményvezér

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo