Egyre divatosabbá válnak a munkahelyeken szervezett tréningek. A munkaidőn belül, vagy azon kívül szervezett foglalkozásokon való részvételre általában kötelezik a dolgozókat. (Egy felmérés szerint 10 munkavállalóból 9 egyetért abban, hogy a csapatépítő tréningek növelik a munka hatékonyságát és javítják a munkatársak kapcsolatát, csak kevesebb, mint egytizedük tartja felesleges vagy haszontalan időtöltésnek az ilyen programokat.)

- A csapatépítő tréningeken azt az igényt helyezzük fókuszba, hogy "érezzük magunkat jól együtt", míg a készségfejlesztő tréningek lényegét elárulja a megnevezésük. A cég szempontjából mindkettő valódi haszna a munka hatékonyságának növelése, de olykor meglepetések is érhetik a munkáltatót – mondta a Piac & Profitnak Molnár Simon tréner.

Kép: Pixabay

Minél komplexebb egy vállalat struktúrája, annál inkább osztályokon átívelővé válnak a tevékenységek, a szervezet egyre nagyobb hálózatot alkot. A folyamatosan rövidülő fejlesztési időszakok, a növekvő követelmények és a gyorsan változó piaci körülmények nehezítik a kitűzött stratégiai és pénzügyi célok elérését. A decentralizáltabb, lapos struktúrájú szervezetekben ily módon nem csak a vezető, hanem az egyes munkatársak felelőssége is egyre nő, és ez fokozhatja a szervezeten belüli feszültségeket. Az ilyen típusú munkakörnyezetben a munkatársak elkötelezettsége egyébként is erős a közös célok felé, de a növekvő leterheltség frusztráltabbá teheti őket egymás iránt.

Előjöhetnek a problémák

A tréningeken akár a dolgozók közötti személyes ellentétek is kiéleződhetnek, vagy ellenkezőleg, elsimulhatnak. Olykor előfordulhat, hogy egy dolgozó pont ezeken a foglalkozásokon döbben rá, hogy tulajdonképpen nem megfelelő helyen dolgozik. Egyes cégvezetők ilyenkor megdöbbennek, mert éppen azt várták a tréningtől, hogy a csapat megerősödjön, de valójában a tréner szerint ez is egy jó eredmény, hiszen egyetlen munkáltatónak sem érdeke, hogy egy olyan ember dolgozzon nála, akinek nem kellene.

Ha ugyanis egy teamet nézünk, amelyben rossz a légkör és emiatt az emberek nem szívesen mennek be dolgozni, vagy akár tudatosan, akár kevésbé tudatosan betegessé is válnak, esetleg elmaradoznak, nyilvánvaló, hogy a hangulat meglátszik a termelés eredményességén is. Jó közegben a munkatársak is dinamikusabbak, termelékenyebbek, vagyis a munka gördülékennyé válik, vagyis akár kevesebb energia-befektetéssel is elérhető a kitűzött cél.

- Ha egy munkavállaló folyamatosan azon töpreng, hogy vajon hogyan éli túl a nyolc órás munkaidőt, illetve hogyan kezelje a konfliktust az ellenszenves kollégával, kevesebb energiája marad a munkára. Ebből az következik, hogy a cégnek az az érdeke, hogy dolgozóknak ne kelljen ilyenekkel bíbelődniük – magyarázta a szakember.

Az ajánlott tréning típusa természetesen a cég profiljától, illetve a dolgozó feladatkörétől is függ. Egy ügyfélszolgálatos munkatárs számára például kifejezetten fontos a stresszoldás és a megfelelő konfliktuskezelés. Sokféle emberrel kell találkoznia, az ügyfelek egy része pedig ellenséges is lehet, de ő nem viszonozhatja az arroganciát. A tréningeken a résztvevők többek között szituációs játékok keretében eljátszanak egy fiktív helyzetet, majd megbeszélik, ki hogyan érezte magát közben, mit tett volna másképp, mint "partnere". A gyakorlat során kiderül, kinek mi a gyengesége, erőssége. Ha valaki ennek köszönhetően fejleszti az önismeretét, a jövőben már könnyebben a kezeli a valóságban előforduló hasonló eseteket.

Mostanában divatosak a coachingok és a szupervíziók. Előbbi esetben a tréner nem ad tanácsokat a rászorulóknak, inkább rávezeti őket, hogyan tudnák saját erőforrásaikra támaszkodva önmaguk megoldani a problémáikat. A szupervíziókon a dolgozók munkavégzés során felmerülő dilemmáival, kétségeivel kapcsolatban igyekeznek közösen segítséget nyújtani a szupervizor irányításával. Mindkettő közvetlenül a munkavállalónak nyújt segítséget.