Adóparadicsomok a pokol kapujában?

Az Európai Bizottság négy olyan állami támogatási vizsgálatot is indított, amelyek az adózás és a versenyjog határterületeit érintik. Az ezen ügyekben hozott döntések akár jelentősen is átrajzolhatják a társasági adózás szempontjából eddig paradicsomi vagy ahhoz közeli állapotokat fenntartó EU tagállamok e területre vonatkozó szabályait.

Kép: SXC

A négy ügy háttere nagyon hasonló: annak érdekében, hogy a globális cégcsoportként működő érintettek a csoporton belüli elszámolás során előre rögzített és az adóhatóságok által is elfogadott módon határozhassák meg a társasági adójuk alapját, az adott tagállam adóhatóságával megegyeztek ennek módjáról. A megegyezés alatt természetesen nem a szó szoros értelmében vett polgári jogi megállapodásokat kell érteni, hanem elsősorban olyan, ún. komfortleveleket, amelyekben az érintett adóhatóságok nyilatkoznak arról, hogy mi lesz a gyakorlatuk adott kérdés kapcsán. (Már egyébként külföldön sem érdemes rejtegetni a pénzt a NAV elől.)

A fentiek kapcsán két jogterület és két nagyon fontos elv került összeütközésbe. Az egyik az adózás területén még mindig meglévő nagyfokú tagállami szabadság és az ebből fakadó szabályozási verseny. A másik pedig az a közösségi versenyjogi alapvetés, hogy a szelektíven nyújtott adókedvezmények tiltott állami támogatásnak is minősülhetnek – figyelmeztet Szatmáry István ügyvéd, a DLA Piper jogi blogján közzétett legfrissebb bejegyzésében.

A szabályozási verseny persze nem kizárólag az adójog területén van jelen, de ez egy jól kommunikálható terület, így fontos a tagállamok számára, amelyek között már régóta folyik a vetélkedés, hogy minél több adózó telepedjen le az adott országban. Ennek érdekében sok kormányzat igyekezett olyan adószabályokat alkotni, amelyek vonzóvá teszik az üzleti környezetet. Ebben egyes, régebben csatlakozott tagok különösen szép sikereket értek el: akár mert hagyományosan sokat adtak a megfelelő adóklíma megteremtésére (pl. Luxemburg vagy Hollandia), akár mert felismerték, hogy ez egy jó üzleti lehetőség, és felépítették az ehhez szükséges infrastruktúrát és image-et (pl. Írország). Ez sok céget hozott kedvező helyzetbe, hiszen a a “kettős állampolgárság” komoly adóelőnyökkel járhat!

Egy postafiók már nem elég székhelynek
Nemzetközi adótervezésre létrehozott struktúrák egyre gyakrabban buknak meg a valós gazdasági jelenlét hiánya miatt. Mind külföldi, mind pedig magyar adóhatóságok manapság alaposan elemzik: az adott társaságnak van-e gazdasági kötődése ahhoz az országhoz, amelyben létrehozták.
Másrészt a tagállamok abban is mindig nagyon kreatívak voltak, hogy hogyan próbáljanak meg kibújni a tagállamok közötti versenyt torzító állami támogatás nyújtásának tilalma alól. Ez még akkor is így van, ha önmagában természetesen nem újdonság egyetlen korábbi vagy új tagállam számára sem, hogy egy tagállami hatóság által egyes cégeknek adott szelektív adókedvezmény vagy adókönnyítés tiltott állami támogatásnak minősülhet – az erre vonatkozó jogelveket a közösségi jogalkalmazó szervek már kidolgozták és alkalmazzák.

Látszólag tehát minden tagállam számára ismertek voltak azok a korlátok, amelyek kijelölték mozgásterük határait az adózással kapcsolatos előnyök, kedvezmények, könnyítések kialakítása kapcsán. Mindeddig úgy tűnt, hogy az ebből komolyan profitáló tagállamok szakértői jól mérték fel a lehetőségeiket: az egyik megállapodás, amely most alaposabb vizsgálat alatt áll, már 2003-tól él, tehát nem állítható, hogy az Európai Bizottság ne vizsgálhatta volna azt akár már egy évtizeddel ezelőtt is, mégsem tette. Az, hogy a cselekvésre most mégis elszánta magát, talán egyúttal üzenet is a piaci szereplők és a tagállamok számára. A gazdasági válság miatt szinte teljesen megváltozott üzleti gondolkodás a hatósági oldalt is más megközelítésre készteti, mint eddig: az egyre komplexebb struktúrákat csak egyre komplexebb vizsgálati módszerekkel lehet megközelíteni, aminek következtében eddig evidensnek tűnő alapvető feltételezések is más megvilágításba kerülhetnek.

Az Európai Bizottság a nyári és őszi döntéseivel gyakorlatilag arra (is) vállalkozott, hogy elindul egy olyan úton, amely megvizsgálja: milyen rendező elvek mentén lehetséges (ha egyáltalán lehetséges) összhangba hozni az adójogi területen meglévő szuverenitást a közösségi versenyjogi keretek adta lehetőségekkel, és mik azok a határok, amelyeket átlépve a tagállamok már a tiltott állami támogatás mezejére lépnek. Emiatt nemcsak euróban kifejezve lesznek nagy horderejűek a majdan megszülető döntések ezen négy ügyben. És abban is biztosak lehetünk, hogy ezen ügyek sikeres végigvitele után következni fognak az újabbak…

VÉGE AZ “ÍR SZENDVICSNEK”, A NAGYOK IS FIZETNEK
A folyamatos nemzetközi nyomás eredményeként a napokban az ír pénzügyminiszter bejelentette: megszüntetik „Double Irish”-ként elhíresült adótervezési lehetőséget, amelynek segítségével főleg amerikai gyógyszeripari és technológiai vállalatok spóroltak meg több milliárd dollárnyi adót.

Véleményvezér

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 
Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország

Nem lehetünk büszkék: ezen a listán is utolsó helyen szerepel Magyarország  

Ukrajna és Románia is jobban teljesített. 
Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok

Hadházy Ákos megmutatta, hogyan szépül a hatvanpusztai Orbán-birtok 

Épül, szépül a körbezárt uradalom környéke is. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo