Adóparadicsomok a pokol kapujában?

Az Európai Bizottság négy olyan állami támogatási vizsgálatot is indított, amelyek az adózás és a versenyjog határterületeit érintik. Az ezen ügyekben hozott döntések akár jelentősen is átrajzolhatják a társasági adózás szempontjából eddig paradicsomi vagy ahhoz közeli állapotokat fenntartó EU tagállamok e területre vonatkozó szabályait.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Kép: SXC

A négy ügy háttere nagyon hasonló: annak érdekében, hogy a globális cégcsoportként működő érintettek a csoporton belüli elszámolás során előre rögzített és az adóhatóságok által is elfogadott módon határozhassák meg a társasági adójuk alapját, az adott tagállam adóhatóságával megegyeztek ennek módjáról. A megegyezés alatt természetesen nem a szó szoros értelmében vett polgári jogi megállapodásokat kell érteni, hanem elsősorban olyan, ún. komfortleveleket, amelyekben az érintett adóhatóságok nyilatkoznak arról, hogy mi lesz a gyakorlatuk adott kérdés kapcsán. (Már egyébként külföldön sem érdemes rejtegetni a pénzt a NAV elől.)

A fentiek kapcsán két jogterület és két nagyon fontos elv került összeütközésbe. Az egyik az adózás területén még mindig meglévő nagyfokú tagállami szabadság és az ebből fakadó szabályozási verseny. A másik pedig az a közösségi versenyjogi alapvetés, hogy a szelektíven nyújtott adókedvezmények tiltott állami támogatásnak is minősülhetnek – figyelmeztet Szatmáry István ügyvéd, a DLA Piper jogi blogján közzétett legfrissebb bejegyzésében.

A szabályozási verseny persze nem kizárólag az adójog területén van jelen, de ez egy jól kommunikálható terület, így fontos a tagállamok számára, amelyek között már régóta folyik a vetélkedés, hogy minél több adózó telepedjen le az adott országban. Ennek érdekében sok kormányzat igyekezett olyan adószabályokat alkotni, amelyek vonzóvá teszik az üzleti környezetet. Ebben egyes, régebben csatlakozott tagok különösen szép sikereket értek el: akár mert hagyományosan sokat adtak a megfelelő adóklíma megteremtésére (pl. Luxemburg vagy Hollandia), akár mert felismerték, hogy ez egy jó üzleti lehetőség, és felépítették az ehhez szükséges infrastruktúrát és image-et (pl. Írország). Ez sok céget hozott kedvező helyzetbe, hiszen a a “kettős állampolgárság” komoly adóelőnyökkel járhat!

Egy postafiók már nem elég székhelynek
Nemzetközi adótervezésre létrehozott struktúrák egyre gyakrabban buknak meg a valós gazdasági jelenlét hiánya miatt. Mind külföldi, mind pedig magyar adóhatóságok manapság alaposan elemzik: az adott társaságnak van-e gazdasági kötődése ahhoz az országhoz, amelyben létrehozták.
Másrészt a tagállamok abban is mindig nagyon kreatívak voltak, hogy hogyan próbáljanak meg kibújni a tagállamok közötti versenyt torzító állami támogatás nyújtásának tilalma alól. Ez még akkor is így van, ha önmagában természetesen nem újdonság egyetlen korábbi vagy új tagállam számára sem, hogy egy tagállami hatóság által egyes cégeknek adott szelektív adókedvezmény vagy adókönnyítés tiltott állami támogatásnak minősülhet – az erre vonatkozó jogelveket a közösségi jogalkalmazó szervek már kidolgozták és alkalmazzák.

Látszólag tehát minden tagállam számára ismertek voltak azok a korlátok, amelyek kijelölték mozgásterük határait az adózással kapcsolatos előnyök, kedvezmények, könnyítések kialakítása kapcsán. Mindeddig úgy tűnt, hogy az ebből komolyan profitáló tagállamok szakértői jól mérték fel a lehetőségeiket: az egyik megállapodás, amely most alaposabb vizsgálat alatt áll, már 2003-tól él, tehát nem állítható, hogy az Európai Bizottság ne vizsgálhatta volna azt akár már egy évtizeddel ezelőtt is, mégsem tette. Az, hogy a cselekvésre most mégis elszánta magát, talán egyúttal üzenet is a piaci szereplők és a tagállamok számára. A gazdasági válság miatt szinte teljesen megváltozott üzleti gondolkodás a hatósági oldalt is más megközelítésre készteti, mint eddig: az egyre komplexebb struktúrákat csak egyre komplexebb vizsgálati módszerekkel lehet megközelíteni, aminek következtében eddig evidensnek tűnő alapvető feltételezések is más megvilágításba kerülhetnek.

Az Európai Bizottság a nyári és őszi döntéseivel gyakorlatilag arra (is) vállalkozott, hogy elindul egy olyan úton, amely megvizsgálja: milyen rendező elvek mentén lehetséges (ha egyáltalán lehetséges) összhangba hozni az adójogi területen meglévő szuverenitást a közösségi versenyjogi keretek adta lehetőségekkel, és mik azok a határok, amelyeket átlépve a tagállamok már a tiltott állami támogatás mezejére lépnek. Emiatt nemcsak euróban kifejezve lesznek nagy horderejűek a majdan megszülető döntések ezen négy ügyben. És abban is biztosak lehetünk, hogy ezen ügyek sikeres végigvitele után következni fognak az újabbak…

VÉGE AZ “ÍR SZENDVICSNEK”, A NAGYOK IS FIZETNEK
A folyamatos nemzetközi nyomás eredményeként a napokban az ír pénzügyminiszter bejelentette: megszüntetik „Double Irish”-ként elhíresült adótervezési lehetőséget, amelynek segítségével főleg amerikai gyógyszeripari és technológiai vállalatok spóroltak meg több milliárd dollárnyi adót.

Véleményvezér

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.
Forrong a református egyház a pedofil-ügy miatt

Forrong a református egyház a pedofil-ügy miatt 

Amíg marad a református egyház jelenlegi vezetése, addig lemond lelkipásztori fizetés-kiegészítéséről
Lecsúsztunk az OECD inflációs listáján, már Ausztria is előttünk

Lecsúsztunk az OECD inflációs listáján, már Ausztria is előttünk 

Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára lenne szükség.
Taxis balhé tört ki Romániában

Taxis balhé tört ki Romániában 

Ki lesz az erősebb? A hagyományos taxisok, vagy az utazásmegosztók?
Az euróövezet inflációja a szankciók ellenére nem mutat rossz képet

Az euróövezet inflációja a szankciók ellenére nem mutat rossz képet 

A kormánypropaganda a magyar csúcsinfláció miatt a szankciókat okolta, de a számok világméretű összehasonlításban ezt nem igazolják.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo