Adóparadicsomok a pokol kapujában?

Az Európai Bizottság négy olyan állami támogatási vizsgálatot is indított, amelyek az adózás és a versenyjog határterületeit érintik. Az ezen ügyekben hozott döntések akár jelentősen is átrajzolhatják a társasági adózás szempontjából eddig paradicsomi vagy ahhoz közeli állapotokat fenntartó EU tagállamok e területre vonatkozó szabályait.

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Kép: SXC

A négy ügy háttere nagyon hasonló: annak érdekében, hogy a globális cégcsoportként működő érintettek a csoporton belüli elszámolás során előre rögzített és az adóhatóságok által is elfogadott módon határozhassák meg a társasági adójuk alapját, az adott tagállam adóhatóságával megegyeztek ennek módjáról. A megegyezés alatt természetesen nem a szó szoros értelmében vett polgári jogi megállapodásokat kell érteni, hanem elsősorban olyan, ún. komfortleveleket, amelyekben az érintett adóhatóságok nyilatkoznak arról, hogy mi lesz a gyakorlatuk adott kérdés kapcsán. (Már egyébként külföldön sem érdemes rejtegetni a pénzt a NAV elől.)

A fentiek kapcsán két jogterület és két nagyon fontos elv került összeütközésbe. Az egyik az adózás területén még mindig meglévő nagyfokú tagállami szabadság és az ebből fakadó szabályozási verseny. A másik pedig az a közösségi versenyjogi alapvetés, hogy a szelektíven nyújtott adókedvezmények tiltott állami támogatásnak is minősülhetnek – figyelmeztet Szatmáry István ügyvéd, a DLA Piper jogi blogján közzétett legfrissebb bejegyzésében.

A szabályozási verseny persze nem kizárólag az adójog területén van jelen, de ez egy jól kommunikálható terület, így fontos a tagállamok számára, amelyek között már régóta folyik a vetélkedés, hogy minél több adózó telepedjen le az adott országban. Ennek érdekében sok kormányzat igyekezett olyan adószabályokat alkotni, amelyek vonzóvá teszik az üzleti környezetet. Ebben egyes, régebben csatlakozott tagok különösen szép sikereket értek el: akár mert hagyományosan sokat adtak a megfelelő adóklíma megteremtésére (pl. Luxemburg vagy Hollandia), akár mert felismerték, hogy ez egy jó üzleti lehetőség, és felépítették az ehhez szükséges infrastruktúrát és image-et (pl. Írország). Ez sok céget hozott kedvező helyzetbe, hiszen a a “kettős állampolgárság” komoly adóelőnyökkel járhat!

Egy postafiók már nem elég székhelynek
Nemzetközi adótervezésre létrehozott struktúrák egyre gyakrabban buknak meg a valós gazdasági jelenlét hiánya miatt. Mind külföldi, mind pedig magyar adóhatóságok manapság alaposan elemzik: az adott társaságnak van-e gazdasági kötődése ahhoz az országhoz, amelyben létrehozták.
Másrészt a tagállamok abban is mindig nagyon kreatívak voltak, hogy hogyan próbáljanak meg kibújni a tagállamok közötti versenyt torzító állami támogatás nyújtásának tilalma alól. Ez még akkor is így van, ha önmagában természetesen nem újdonság egyetlen korábbi vagy új tagállam számára sem, hogy egy tagállami hatóság által egyes cégeknek adott szelektív adókedvezmény vagy adókönnyítés tiltott állami támogatásnak minősülhet – az erre vonatkozó jogelveket a közösségi jogalkalmazó szervek már kidolgozták és alkalmazzák.

Látszólag tehát minden tagállam számára ismertek voltak azok a korlátok, amelyek kijelölték mozgásterük határait az adózással kapcsolatos előnyök, kedvezmények, könnyítések kialakítása kapcsán. Mindeddig úgy tűnt, hogy az ebből komolyan profitáló tagállamok szakértői jól mérték fel a lehetőségeiket: az egyik megállapodás, amely most alaposabb vizsgálat alatt áll, már 2003-tól él, tehát nem állítható, hogy az Európai Bizottság ne vizsgálhatta volna azt akár már egy évtizeddel ezelőtt is, mégsem tette. Az, hogy a cselekvésre most mégis elszánta magát, talán egyúttal üzenet is a piaci szereplők és a tagállamok számára. A gazdasági válság miatt szinte teljesen megváltozott üzleti gondolkodás a hatósági oldalt is más megközelítésre készteti, mint eddig: az egyre komplexebb struktúrákat csak egyre komplexebb vizsgálati módszerekkel lehet megközelíteni, aminek következtében eddig evidensnek tűnő alapvető feltételezések is más megvilágításba kerülhetnek.

Az Európai Bizottság a nyári és őszi döntéseivel gyakorlatilag arra (is) vállalkozott, hogy elindul egy olyan úton, amely megvizsgálja: milyen rendező elvek mentén lehetséges (ha egyáltalán lehetséges) összhangba hozni az adójogi területen meglévő szuverenitást a közösségi versenyjogi keretek adta lehetőségekkel, és mik azok a határok, amelyeket átlépve a tagállamok már a tiltott állami támogatás mezejére lépnek. Emiatt nemcsak euróban kifejezve lesznek nagy horderejűek a majdan megszülető döntések ezen négy ügyben. És abban is biztosak lehetünk, hogy ezen ügyek sikeres végigvitele után következni fognak az újabbak…

VÉGE AZ “ÍR SZENDVICSNEK”, A NAGYOK IS FIZETNEK
A folyamatos nemzetközi nyomás eredményeként a napokban az ír pénzügyminiszter bejelentette: megszüntetik „Double Irish”-ként elhíresült adótervezési lehetőséget, amelynek segítségével főleg amerikai gyógyszeripari és technológiai vállalatok spóroltak meg több milliárd dollárnyi adót.

Véleményvezér

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa 

Érdemes újragondolni előítéleteinket.
Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa

Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa 

Félárbócon Amerika zászlaja.
Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek

Már az első tíz között a budapesti lakhatási költségek 

Több mint 11 év munka kell egy átlagos budapesti lakáshoz.
Kormányváltó a hangulat Magyarországon

Kormányváltó a hangulat Magyarországon 

Rosszul áll a Fidesz szénája.
A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország

A világ legnagyobb gyarmattartója jelenleg Oroszország 

Egykor önálló népek éltek a mai Oroszország nagy részén.
Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo