A jólét fogalma ma már nem csupán az ember személyes egészségének megőrzését jelenti. Beletartozik a fizikai, mentális, lelki és pénzügyi biztonság megteremtése is. Ennek megfelelően ha ezek közül bármelyik veszélybe kerül, akkor az bizonyíthatóan negatív hatást gyakorol a dolgozók hatékonyságára a munkahelyeken. A kutatásban részt vevő vállalatok 2/3-a ezt már a saját kárán meg is tapasztalta a termelékenységcsökkenés, illetve a válaszadók fele esetében a munkavállalók nagyfokú hiányzásai miatt elszenvedett bevételkiesések miatt. (Ezért nem szabad mindent tönkretenni az eredményekért!)
Ennek megfelelően a cégek napjainkban egyre tudatosabban tesznek lépéseket azért, hogy a foglalkoztatásukban álló embereknek biztosítsák mindazt, ami ahhoz kell, hogy egészségesek és termelékenyek maradjanak. A válaszadó vállalatok 33 százaléka úgy nyilatkozott, hogy mára már sikerült működő, munkahelyi jóléti programokat kidolgozniuk, a többi megkérdezett cégnél pedig kifejezetten törekszenek arra, hogy mielőbb legyen ilyen náluk is.
A kutatásból az is kiderült, hogy a vezetők is egyre inkább bevonódnak ezekbe az aktivitásokba. Míg 2014-ben a megkérdezett cégvezetők 43 százaléka tartotta fontosnak a jóléti programok beindítását, addig idén már 52 százalékuk nyilatkozott támogató hangnemben ebben a kérdésben. Bár azt a felmérés is elismeri, hogy az alulról felfelé irányuló kezdeményezések ma még jellemzőbbek ezen a területen. Ebből következik az is, hogy a legtöbb program a pénzügyi tudatosság elsajátítását, valamint az időskori anyagi biztonság megteremtésére való felkészülést támogatja.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a munkavállalók jólétét erősítő kezdeményezések hatással vannak a dolgozói lojalitás fenntartására, a pozitív munkahelyi morál megőrzésére, valamint a vállalati image erősítésére, amelyek annál is inkább fontosak, mert ezek hozzájárulnak a jobb teljesítmények eléréséhez, illetve új szakemberek leigazolásához.
