Ezzel párhuzamosan az 5G mobillefedettség is folyamatosan növekszik, 2023-ra az előző évi 57,9 százalékról 83,7 százalékra, vagyis csaknem másfélszeresére emelkedett - de még ennek ellenére is az EU-s átlag (89.3 százalék) alatt maradt. A jelentés készítői azonban kiemelték, hogy míg az uniós országokban átlagosan az ügyfelek közel negyede már 5G-képes SIM-kártyát használ, Magyarországon ezek részaránya csupán 7,4 százalék. Jelentős lemaradás van a nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások kiszolgálásához használatos 3,4-3,8 gigahertzes frekvenciasáv használhatóságában is: a hazai háztartások 37,7 százaléka férhetnek hozzá ezekhez, míg az unióban már minden második háztartás élhet a lehetőséggel.

A digitális állam fejlődik, de van még lemaradás

Ami a polgárok és a vállalkozások számára a legfontosabb digitális közszolgáltatások elérhetőségét illeti, Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt van. Bár tízből hét magyar már rendelkezik elektronikus személyazonosító igazolvánnyal, annak használata egyelőre belföldi szolgáltatásokra korlátozódik. Ezen a területen a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program bevezetésével várható majd nagyobb változás.

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés terén viszont Magyarország már jóval előrébb jár, nem véletlen, hogy az EESZT applikáció az ország legnépszerűbb digitális közszolgáltatásává vált.