Javult a lakosság digitális írástudása
Az elmúlt években Magyarország digitalizációjának előrehaladását leginkább a digitális kompetenciák lassú fejlődése gátolta, ugyanakkor a legfrissebb számok azt mutatják, hogy a helyzet 2021 óta jelentősen, közel tíz százalékkal javult: 2023-ban a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel. Ezzel az eredménnyel az uniós átlag (55,6 százalék) felett helyezkedik el az ország, a tagállamok között pedig a tizenötödik helyen állunk.
A jelentés készítői szerint a digitális szakadék áthidalására irányuló erőfeszítéseket Magyarország a hátrányos helyzetű - például munkanélküliek, vagy az idősebb korosztály tagjai - csoportokra összpontosító integrációs politikák kidolgozása és az ezekbe való befektetés révén tudná a leghatékonyabban elérni.
Az infokommunikációs szakemberek aránya (4,2 százalék) a magyar munkavállalók körében az elmúlt években némileg nőtt, de továbbra is az EU-s átlag (4,8 százalék) alatt maradt. A digitálisan képzett szakemberek iránti kereslet eközben továbbra is jelentős, különösen a mesterséges intelligencia (MI), a felhőtechnológiák és a kiberbiztonság területén.
Minden második hazai kkv rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel
A hazai kkv-knak 53,2 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, azaz például távoli elérést biztosít munkatársainak a cég rendszereihez, online meetingeket is tart, felhívja a munkatársak figyelmét az IT-biztonságra vagy IT-szakembert alkalmaz. Ezzel az eredménnyel az ország néhány százalékkal az uniós átlag alatt teljesít, a jelentés készítői szerint azonban pozitív fejlemény, hogy az elmúlt két évben kimagasló, csaknem 25 százalékos fejlődést sikerült elérni e területen.
