- az adott vállalatot nem éri kár;
- a szabályozási feladat teljesült;
- a magyar piacon lévő cégek és szervezetek felkészültek, azaz biztonságosak.
"Több, mint egy éves az idevonatkozó törvény, és így tényleg kijelenthetjük, hogy az államtól jöttünk és segíteni akarunk, de kérdés, hogy ezt ki hallgatja meg" - tette fel Bencsik Balázs.
Kinek kell meghallgatnia?
Elmondása szerint az utóbbi fél évet annak szentelték, hogy elmagyarázzák, hogy kinek kell ezt meghallgatnia, hogy kire vonatkozik a jogszabály. Azonban, ha találkoztak is a vállalatok ezzel a kérdéskörrel, akkor sem volt könnyű eldönteniük, hogy a szabályozás mire vonatkozik. Mára azoban nagyon sokuk már be tudta azonosítani, hogy melyik az a tevékenységi köre, amely a szabályozás alá tartozik.
Nagyjából már 600 magyar vállalat jelentkezett be a nyilvántartásba.
A vállalati szektorból a nagyvállalati kör, továbbá a középvállalatok jelentős része tudja, hogy mit kell tennie, de legalább addig eljutott, hogy felismerje, rá vonatkozik a szabályozás – foglalta össze Bencsik Balázs.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Az előadás közben vetített diasorból - többek között - kiderült, hogy a kiemelten kockázatos ágazatok:
- energia,
- közlekedés,
- egészségügy,
- vízgazdálkodás,
- gyógyszeripar,
- digitális infrastruktúra,
- kihelyezett szolgáltatók,
- a világűrrel kapcsolatosak.
Kockázatos ágazatok:
- posta, futárszolgálatok,
- hulladékgazdálkodás,
- elektronikai gyártás,
- járműgyártás,
- élelmiszer-előállítás és -forgalmazás,
- digitális szolgáltatások,
- vegyipar,
- kutatóhelyek.
Minimális ráfordítás
Ahhoz, hogy ne következzen be vállalati kár, a feladat-lista már régóta ismert, adott – idézte fel a szakember. Új dolgokat tulajdonképpen nem lehet kitalálni. Igaz, hogy különböző ágazatokban új és újabb szabályozások születnek, de lényegében ugyanazokat vetik fel. Persze korszerűbb marketing-köntösöket is használhatnak – tette hozzá.
