Buffett szilárd alapelvekkel, számokkal és arányokkal méri fel, mely cég a kecsegtető befektetési célpont. Ő az értékalapú befektetés guruja. Ott vásárol, ahol olcsó a részvény, vagyis alulárazott a cég, vagy olyan lehetőségek vannak, hogy javítani lehet a vállalat teljesítményét, amitől nyereségesebb és – piaci kapitalizáció tekintetében – értékesebb lesz. Hosszú távon tartja meg részesedését, majd évtizedeken múltán adja el, amikor csúcson van a részvényárfolyam. (Nemcsak Buffett, hanem Jeremy Grantham szerint is közel a lufi kipukkanásának ideje.)

Óvatos volt idén

Az éveken át a világ leggazdagabb embereként számon tartott 86 éves tőzsdeguru nem ül fel a múló tőzsdei divatoknak, technológiai trendeknek. Ritkán vett részesedést techcégekben, mert nem ért hozzá, és szerinte a technológiai fejlődés ugrásszerű változásai nem kedveznek az olyan biztos működéshez, amit ő kíván meg egy cégtől. (Bár az Apple-be azért 2017-ben végül csak bevásárolta magát, és idén szeptember is napvilágot látott a tény, hogy növelte részesedését a cégben.)

A nagyvállalatok fúziós és felvásárlási hulláma felpörgött idén, rekordszinteket döntöget az eddigi hónapok ügyletértéke (a felvásárlási ár és a létrejövő vállalatok értéke), májusig 2000 milliárdra nőtt a volumen.

Buffett mégis ülve maradt a pálya szélén. Nemcsak idén, már 2017-ben is. Ezért konglomerátuma, a Berkshire Hathaway készpénzállománya 111 milliárd dollárra nőtt, amire eddig nem volt példa a cég sok évtizedes történetében.

Warren Buffett
Fotó: Fortune Live Media

Ez azonban rossz hír nekünk. Mert ha Warren Buffett nem száll be egy éppen tomboló üzleti hullámba vagy trendbe, annak jelentése van. Vagy ahogy a Business Insider elemzője írta, tétlensége „rossz előjel a piac egészségéről”. Buffett  maga februárban az éves levelében, amit a részvényesekhez intéz, úgy magyarázta távolmaradását az újsütetű M&A-mániától (mergers and acquisitions: fúziók és cégfelvásárlások), hogy lett volna egy-két ígéretes falat, cégek, amiket megvett volna, de túl voltak árazva. Részvényárfolyamuk és piaci kapitalizációjuk – vagyis az összes részvény összértéke, a vállalat tulajdonképpeni ára – magasabb volt, mint amennyiért ő megvette volna őket.

És ez nem csak fukarság a részéről, bár való igaz, hogy bagóért szeret értékes vagy értékes jövőjű cégeket vásárolni. 2018-ban is összefont karokkal nézte, hogyan vásárolják fel a piaci szereplők egymást egyre magasabb vételárakon. Ami azt jelenti, hogy a túlárazottság még inkább súlyosabb méreteket öltött.

Túlárazás után korrekció

Amikor a tőzsdei mezőnyre általában jellemző a túlárazottság, az azt jelenti, hogy felfújódott egy lufi. És csak idő kérdése, mikor pukkad ki, s mikor zuhannak a mélybe az árfolyamok. Az pedig recessziót hoz magával. Magyarán a válságok előtt, amikor túlfűtött lett az ügyletelés, és elszabadult a cégek és részvények spekulatív, nem valós értékeken alapuló beárazása, Buffett  becsukta a tárcáját. Ez történt 1999-ben, a dotkomlufi kipukkadásakor, és 2007-ben is, amikor a toxikus jelzáloghitelek magával rántották a bankokat és a gazdaságot. Mindkét esetben megnőtt a Berkshirey Hathaway készpénzállománya, mert a cég élén Buffett úgy döntött, nem csap bele egy megaakvizícióba.

Ahogy Russ Mould, az AJ Bell befektetési igazgatója a Business Insidernek elmondta: „A fúzió és a felvásárlás akkor éri el a csúcsát, amikor az állati ösztön felerősödik, és a cégvezetők úgy érzik, a részvényeik elég drágák ahhoz, hogy felvásárlási fizetőeszközként szolgáljanak.”

(Business Insider)