A kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzékiek elvetették a jelentéseket, viszont mindkét oldal egyetértett abban, hogy a bürokrácia csökkentésével, az adó és hitelezési szabályokkal és más intézkedésekkel egyaránt segíteni kell a kis- és középvállalkozásokat. (Múlt héten egy másik bizottság albizottsága tárgyalta a kkv-k  gazdálkodási feltételrendszeréről, valamint a részükre nyújtott támogatásokról szóló kormányzati jelentést. Mi derült ki akkor? Itt elolvashatja!)

Kkv, vagy sem?

Bernáth Ildikó például kifogásolta, hogy a közbeszerzéseknél 34 százalékra csökkent a kis- és középvállalkozások részesedése. Leskó Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese azt hangsúlyozta, hogy az elnyert közbeszerzések kétharmada a kis- és középvállalkozásoknak jelent munkát, értékben a részesedésük azért alacsonyabb, mert a kisebb cégek általában csak szerényebb értékű munkákra vállalkozhatnak. Ezzel szemben az elnyert hitelek mennyiségében a kis- és középvállalkozások már elérték a nagyvállalatok szintjét.

A főosztályvezető-helyettes szerint nem is annyira az adott régió vagy megye hátrányos helyzete befolyásolja a kis- és középvállalkozásokat kedvezőtlenül, mint inkább a település jellege. A keleti területeken például egy nagyobb településen kedvezőbb helyzetben vannak mint nyugaton egy kistelepülésen.

Diszkrimináció

A bizottság több MSZP frakcióhoz tartozó képviselője módosító indítványt adott be a nyugdíjtörvény módosításához annak érdekében, hogy május elseje helyett március elsejétől szűnjön meg a típusfüggőség az autóbusz vezetők nyugdíjazási feltételeiben.

Varga Ágnes a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta, a kormány nem támogatja a módosító indítványt, mert az államháztartási törvény alapján a kihirdetéstől legalább 45 nap szükséges egy járulék-szabály alkalmazásához. Ezért javasolták a május elsejét. A beterjesztők az érvelés hatására módosító indítványukat visszavonták.