A feketegazdaság méretét a gazdaságstatisztika a GDP 15-18 százalékéra becsüli - mondta a bizottság első jelentése alkalmából Ligeti Csák, a feketegazdaság kifehérítését vizsgáló bizottság elnöke. Ennek összege a jelenlegi GDP mellett 4 050-4 860 milliárd forint, ha 40 százalék körüli adó és járulék tartalommal vesszük számba, akkor a költségvetés elméletileg 1 620-1 944 milliárd forint többletbevételhez juthatna.
"Szürkefoglalkoztatás nincs, az a munkaadó, aki a hivatalosan bejelentett minimálbér mellett zsebbe is fizet, feketefoglalkozató" - hangsúlyozta Pataky Péter, a munkavállalókat képviselő bizottsági tag, aki az MSZOSZ elnöke is. A színlelt szerződések megszüntetése, a kötelező minimálbér bevezetése, illetve a három éves ágazati bérmegállapodások együttes hatása jelentkezett az építőiparban, ahol tavaly közel 20 százalékos teljesítménycsökkenés mellett csaknem ennyivel nőttek a kifizetett bérek - jelezte a fehéredés eredményét Pataky Péter.
A bizottságot segítő gazdaságkutató műhelyek szerint tavaly 50-76 milliárd forint közé tehető a foglalkoztatás fehéredéséből származó költségvetési többletbevétel. A bizottság ennek a tartománynak az alsó harmadára teszi azt a bevételi többletet, ami a jövedelemadó és a járulékbevételek növekedésének köszönhető - mondta Pataky Péter A vám és jövedéki termékeknél a fehéredésből 75 milliárd forint többletbevételt mért a Pénzügyminisztérium.
Az Ecostat számítása szerint a fehéredésből származó tavalyi többletbevétel 96 milliárd forint volt, ami a bizottság által adott 80-100 milliárdos összeg felső sávjába esik - közölte Ligeti Csák, hozzátéve: ha a fehérítéshez felhasznált 6,7 milliárd forintos költséget is figyelembe vesszük, akkor a költségvetés tavaly 73-93 milliárd forint többletbevételhez jutott a bizottság szerint.
