Akik nem terveznek harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztatni, főként azért döntöttek így, mert a magyar munkaerőpiacról meg tudják oldani munkaerő igényüket (a válaszok 61,5 százalék-a), 30,7 százalék a magasabb költségek miatt, szintén 30,7 százalék pedig amiatt, hogy csak magyar munkavállalót szeretne alkalmazni, de a plusz HR kapacitás hiánya, a kulturális különbségek, valamint a vállalat megítélése is szempont.
Az integráció is könnyíthető
A kulturális különbségek esetleges problematikájára is van megoldás, ha előzetesen felkészülnek a cégek az új munkavállalók beillesztésére. “Mi például erre külön szolgáltatással, a Fit IN programmal helyezünk hangsúlyt, az integrációt már országba érkezés előtt kezdjük és egészen a „fogadó” magyar munkavállalók tájékoztatásáig tart” - teszi hozzá Baksy Marianna. A program segít mind a munkaadó, mind a kollégák számára, hogy felesleges költségek és nehézségek nélkül kezdődhessen a közös munka.
Fontos megjegyezni: megfigyelhető trend, hogy a külföldi munkavállalók többsége hosszabb távon tervezi a munkavégzést, a két évre szóló engedély lejárta után is szívesen hosszabbítanak, amennyiben van igény a munkájukra. Tehát az egyszeri integráció hosszú és jó minőségű munkát, stabil munkaerőt eredményezhet.
A nem reprezentatív kutatásában részt vevő vállalatok 36,8 százaléka 500 főnél kisebb, 23,6 százalék 1000 főnél, 28,9 százaléka pedig 2500 főnél nem nagyobb cég. A válaszadók legnagyobb hányadára (78,9 százalék) a fizikai és szellemi dolgozók 75 százalék-25 százalékos eloszlási aránya jellemző.
