A szakértők végül az októbertől átalakuló lakossági állampapír-kínálatra, a 7 százalékos kamatozás mellett elérhető FixMÁP-ra is kitértek. Szerintük a jelenlegi inflációs környezetben ez egyáltalán nem garantál extrém magas hozamot a befektetőknek, nem lóg ki egyik irányból sem a piaci folyamatokhoz képest. Jól látható, hogy az Államadósság Kezelő Központ a rövidebb konstrukciók helyett ismét a hosszabb lejáratú papírok irányába terelné a befektetőket. „Ugyanakkor az 5 év például sokszor beláthatatlan távolságnak számít, a PMÁP esetében is a legtöbben, amint az inflációs helyzet úgy fordult, kivették a pénzüket az állampapírból, a hároméves lejárat előtt” – magyarázta Bálint Attila.

Az államkötvények kapcsán Móricz Dániel még egy befektetési lehetőségre, az inflációindexált állampapírokra hívta fel a figyelmet, amik alapvetően amerikai vagy eurózónás értékpapírok. Ezeknél a termékeknél nem a kamatozás függ az inflációtól, hanem a kötvény névértéke. „Nem garantálnak csillagászati hozamot, de a 2 százalék is elég lehet egy olyan környezetben, amikor attól félünk, hogy a megtakarításunk teljes mértékben elinflálódik” – zárta gondolatait a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója.