Az európai piacokat temettük, de feltámadtak az év elején

Maradva még a részvénypiacoknál: ez az év úgy indult, hogy az amerikai börzék köröket vernek majd az európaiakra. Ennek ellenére jelentős tőkeáthelyezést figyelhettünk meg 2025 első hónapjaiban Nyugat-Európa irányába. Móricz Dániel szerint ennek a jelenségnek a legfőbb oka az volt, hogy Európa, élén Németországgal, szakított az addigi szigorú költségvetési politikájával, és a költések területén elkezdett felzárkózni az Egyesült Államokhoz, leginkább a hadiipari beruházások kapcsán.

„Ha most fogadnom kellene, hogy a következő tíz éves távlatban inkább az amerikai vagy az európai részvénypiacba fektetnék be, akkor az európait választanám. Az Egyesült Államok részvénypiaca nagyon drága, és hosszabb távon az értékeltség határozza meg a trendeket” – magyarázta.

A képet persze árnyalja, hogy a jelenlegi fundamentumok alapján Európa sokkal rosszabb helyzetben van. „A világgazdasági szerepe csökken, technológiai lemaradásban van, az energia ára is nagy gondot jelent és a geopolitikai tömbösödés sem használ a kontinensnek” – fejtette ki a problémákat Bálint Attila.

Szárnyal az arany, de a befektetéseknél is?

Persze, nemcsak a részvény- és kötvénypiacokon van élet. Napjaink egyik legnagyobb befektetési sztorija az arany árfolyamának szárnyalása, ami a napokban is újabb- és újabb történelmi csúcsokat döntött meg. Bálint Attila szerint az aranynak, mint befektetési eszköznek, még mindig nagyon marginális szerepe van Magyarországon, összehasonlítva például a Raiffeisen anyaországával, Ausztriával. „Akik vásárolnak is, inkább fizikai formában tárolják, a befektetési portfólióba sokkal nehezebb beépíteni. Ettől függetlenül maradt lendület az aranyban, és a menekülő eszköz jellege is változik, ma már egyértelműen egy befektetési célpont” – magyarázta a szakértő.