A nem élelmiszer kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,6 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,4 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 3,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a használtcikk-üzletekben 5,2 százalékkal csökkent.
Júniusban 14 százalékkal bővült a csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene (y/y). A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése az ágazatnak 2021 óta csökkenő trendben van, jelenleg 7,9 százalék (ami -0,7 százalékpont részarány csökkenést jelent havi alapon). Nemzetközi összehasonlításban az tapasztaljuk, hogy a jellemző érték 15 százalék körül alakul (pl. Csehország, Lengyelország). Emiatt a növekedési potenciál miatt is bővülést várnak az MBH Bank elemzői a csomagküldő és internetes kereskedelemben.
Az EU27 gazdasági hangulatindexe a júliusban nagyjából stagnált (96,4), Magyarországon a júniusi 3,5 pontos növekedést 2,9 pontos korrigálás követte júliusban, így a mutató jelenleg 98,9 ponton áll. A GKI indexei júliusban lényegében nem változtak: a konjunktúra index hibahatáron belül csökkent (de ezen belül a kereskedelmi cégek körében a bizalmi index 3 ponttal emelkedett), a fogyasztói bizalmi index folytatta a március óta tartó stagnálást (közben az EU27 fogyasztói bizalma 0,7 ponttal növekedett). A kiskereskedelemben a következő három hónapban nem számítanak a készletek jelentős csökkenésére. A lakosság az inflációtól már kevésbé, de a munkanélküliségtől továbbra is tart.
