Bár a hazai fogyasztói hangulat index júliusban is lényegében stagnált, a reálbérek esetében jelentős emelkedés figyelhető meg (+10,5 százalék májusban), és a bérdinamika vélhetően továbbra is jelentősen meg fogja haladni a következő hónap inflációs adatait. A fogyasztási adatokból és bizalmi indexből azonban az látszik, hogy a lakosság vélhetően még mindig a felélt megtakarításait pótolja vissza, illetve a magasan ragadt árszínvonal miatt nem hagyták el az inflációs sokk miatt felvett óvatossági mechanizmusokat.
Így a háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább növekedhet az év hátralévő részében. Ezt a tendenciát azokban a térségekben veszélyeztetheti a munkanélküliségtől való növekvő félelem, ahol jelentősebb a kitettség az exportra termelő ipari szektorok felé, mivel ezeken a területeken továbbra is igen gyenge kereslet tapasztalható a külpiacokon látható konjunkturális gyengeség (ami elsősorban Németországot jellemzi) miatt.
A kereskedelem meghatározó folyamatai
Kiskereskedelem
A júniusi kiskereskedelmi adatok éves alapon továbbra is stabil növekedést mutatnak, havi alapon viszont stagnálás közelében alakult. Az MBH Elemzési Centrum 2024-ben 3,5 százalékos kiskereskedelmi forgalom növekedést vár.
Vélhetően a nem élelmiszer kategóriájú áruk forgalmát pörgethetik majd júliusban, de leginkább augusztusban a beiskolázási vásárlások.
A kötelező visszaváltási rendszer miatt fizetendő betétdíjak egyelőre nem fognak megjelenni a KSH inflációs számításaiban, ugyanakkor a rendszer kezdeti szakaszában – amikor a fogyasztóknak új szokások kialakításával kell alkalmazkodniuk az új rendszerhez – mérhető többletköltség éri a vásárlókat, illetve növelheti a vendéglátóipari árakat is. A KSH kommunikációja szerint azonban alacsony visszaváltási arány esetén ezt a gyakorlatot átgondolhatják.