A másik nagy kedvenc a befektetési alap volt, hazai és külföldi alapokba 440 milliárd forintot fektettek be a háztartások három hónap alatt. Ennek eredményeként a belföldi befektetési alapokban lévő lakossági vagyon átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, külföldi alapokban pedig csaknem 2 ezer milliárd forintjuk van már a magyaroknak. 

A tulajdoni jellegű magánvagyonok legnagyobb része valamilyen vállalkozásban lévő részesedés, ennek értéke meghaladja a 31,2 ezer milliárd forintot, amelynek döntő része a legvagyonosabb rétegek kezében lehet. Tőzsdei részvényekben 2627 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők, nem tőzsdei részvényekben - ez szintén a rendkívül vagyonos rétegek pénze lehet javarészt - 6125,5 milliárdot. 

Az öngondoskodás is éledezik lassan

Kifejezetten a kisbefektetőknek szólnak ugyanakkor az olyan öngondoskodási lehetőségek, mint az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak, amelyekhez bizonyos esetekben akár adókedvezmény is kapcsolódik. Mindkét ilyen megtakarításban került friss pénz a második negyedévben, az életbiztosításaikba 45,4 milliárd forintot, a nyugdíjpénztárakba 59,2 milliárdot fizettek be a magyarok. 

Ezek kiváló eredmények, az életbiztosításoknak sosem volt még ilyen erős három hónapjuk, a nyugdíjkasszáknak is csak egyszer, 2021 utolsó negyedévében. Az utolsó negyedévek viszont a nyugdíjpénztáraknál az adókedvezmények optimalizálása miatt hagyományosan nagyon erősek. Nem csak a befizetések alakultak jól a biztosítóknál és a pénztáraknál, de a hozamok is, ennek köszönhetően az életbiztosítási díjtartalékok 2688 milliárd forintos, a nyugdíjpénztári tartalékok pedig 2750 milliárd forintos történelmi csúcson zártak. Utóbbiból valamivel több mint 320 milliárd forint annak az alig 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tagnak a számláján található, akik nem léptek vissza az állami rendszerbe.