Karácsony Mihály, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szorgalmi időszakban a szervezett keretek között munkát vállalók száma 200-210 ezer körül van. A legálisan munkát vállaló diákok nyolcvan százaléka iskolaszövetkezetek keretében dolgozik, ők mintegy 140 ezren vannak. Ez az arány ugyanakkor ma már alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag, hiszen Svájban, Portugáliában vagy Franciaországban szinte minden hallgató dolgozik. A diákok átlag heti hat-nyolc órát dolgoznak, de előfordul, aki 30-35 órát is vállal.
A munkák típusát tekintve 15-20 százalék a tanulmányokhoz köthető tevékenység, az "értelmiségi" feladat, mint például a tolmácsolás, fordítás, az adatrögzítés 35-40 százalékban jellemző, a könnyű fizikai munka pedig, mint például a szórólapozás vagy a gyümölcsválogatás általában a munkák mintegy 35 százalékát teszi ki. A legnépszerűbbnek a call-center jellegű munka, a hoszteszkedés, a statisztálás és az adatrögzítés számít.
Az órabérek 350 forinttól 2 000-2 200 forintig terjednek. A hallgatók így 25-30 ezer forintos havi bevételre tehetnek szert. A nagyobb iskolaszövetkezetek honlapján közzétett ajánlatok szerint hosztesz munkáért 700 forintot, pakolásért 550 forintot, középfokú nyelvtudást igénylő irodai munkáért 490 forintot, míg reggeli újságosztogatásért 500 forintot kínáltak óránként.
Az iskolaszövetkezetekben dolgozó hallgatók éves szinten 14-15 milliárd forintos értéket termelnek meg, ebből 7-8 milliárd jut közvetlenül hozzájuk. Jelenleg hét-nyolc nagyobb, a felsőoktatáshoz köthető iskolaszövetkezet működik Magyarországon. Az iskolaszövetkezet hungarikumnak számít, Európában ez a szerveződés nem ismert. Az első iskolaszövetkezet a hetvenes évek végén alakult Magyarországon.
