Az építési telket közútról vagy magánútról lehet megközelíteni, az önkormányzat a megközelítésre szolgáló utat egy egyszerű, úgynevezett lejegyzési eljárással alakíthatja ki. Ezzel elhárul a beépítési akadály az olyan telkek elől, amelyeket nem lehet közútról megközelíteni - áll a törvényjavaslat indoklásában, amelyet a területfejlesztési miniszter terjesztett az Országgyűlés elé . A javaslatban az építési telek meghatározása változik, így elegendő, ha közút helyett magánútról lehet gépkocsival megközelíteni azt.
A javaslat hosszabb terjedelemben módosítja az építési törvényt, és csak azt követően tér át a kiemelt beruházások gyorsítását szolgáló szabályokra. Így kerül be az építési törvénybe az új előírás, amely szerint az építési-műszaki tervezési szerződést írásba kell foglalni, és a díj a tervdokumentáció átadásakor esedékes. Mindkét kötelezést lerontja, hogy a felek - a megrendelő és a tervező - eltérhetnek azoktól.
Engedély nélküli építkezések felkutatása
Szintén az építési törvénybe került be, hogy a hatóság, az építési engedély iránti kérelem elbírálása során köteles helyszíni szemlét tartani, illetve jogszabály kötelezővé teheti az elvi építési engedély kérését. Ennek az a célja, hogy a különböző követelményeket előzetesen tisztázzák. Sőt, összevont építési engedélyezési eljárás is választható, ennek első szakasza az elvi, míg a második a "normál" építési engedély megadása.
A módosított építési törvény az építésügyi hatóság feladatává teszi az engedély nélküli építkezések felkutatását, és az előírások megsértésével végzett építések feltárását is. Szintén a hatóság feladata a nem biztonságos, az épület állékonyságát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése, ami azt jelenti, hogy a kijavító munkákat el kell rendelnie. Nem szabható ki bírság az olyan építési- vagy bontási engedély alapján, amelyet később hatályon kívül helyeztek. A végeredmény szempontjából mindegy, hogy a hatóság, vagy a bíróság szüntette meg a határozatot.
Az építési törvény módosítása megengedi, hogy hatósági eljárásokat elektronikusan intézzék. Ennek feltétele, hogy az ügyfél kezdeményezze, a hatóságnak pedig rendelkezésére álljon a szükséges technológia. A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy új rendeletben szabályozza az építési anyagok, szerkezetek megfelelőség-igazolását és forgalomba hozatalát. Erre négy év óta van már szabály a magyar jogban, hiszen az Unió előírja, hogy miképpen minősített anyagokat, szerkezeteket lehet csak beépíteni.
Ugyan csak a kormány feladata lesz, hogy részletesen szabályozza egy épület árképzését, ezen belül pedig a rezsi óradíjakat. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján olvasható is már az a kormányrendelet-javaslat, amely azt írja elő, hogy az ágazati kollektív szerződésbe foglaltnál alacsonyabb órabérrel nem lehet árajánlatot adni. Az építési vállalkozók ezt már régóta szorgalmazzák.
Törvényjavaslat a kiemelt beruházások gyorsítására
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások gyorsításáról 2006-ban hozott törvény azzal egészül ki, hogy kiemelt beruházásnak minősül a legalább ötmilliárd forint költségigényű koncessziós szerződés is. A kiemelt ügyekben is lehet összevont építésügyi hatósági eljárást alkalmazni, és jobban épül az eljárás az építtető és a hatóság együttműködésére, mint eddig. (A Közlekedési Operatív Program részeként tíz nagy közlekedési projekt, mintegy százmilliárd forint uniós támogatása várhatóan már az idén október-novemberben lehívható lesz.)
Végül az illeték törvényt is módosítja a javaslat. Alapvetően az elvi és az összevont építési engedélyekre - és a kiadásuk közben elvégzett "tisztázó" munkára - kerülnek be néhány tízezer forintos új tarifák a törvénybe.Ezen túlmenően a lakásépítés illetéke is változik. Jelenleg lakásonként tízezer forintért lehet építési engedélyhez jutni. A javaslatban a többlakásos épületekben marad ez az összeg, de a családi háznál húszezer forint lesz.
