Győrben más a helyzet, ott szinte láthatatlan a választék, ugyanis, ha egy-egy lakás kiadóvá válik, azt pillanatok alatt elviszik. Ennek megfelelően a jellemző bérleti tarifa is havi 200 ezernél kezdődik. A közepes lakások négyzetméterára Győrben ma 900 ezer forint körül van.

„A kis és olcsó lakásokra itt mindig van kereslet, a 30 millió alattiak szinte azonnal elkelnek, függetlenül attól, hogy hol és milyen állapotban vannak” – ad további magyarázatot a régióvezető arra, hogy az egyetemisták szülei számára miért nem gyakori opció az itteni vásárlás.

Az ország másik végéből, az ugyancsak erősen iparosodó Debrecenből Farsang Sándor arra hoz egy példát, hogy az új tanév kezdete előtt azok sem lehetnek teljesen nyugodtak, akik korábban már találtak megfelelő lakást az egyetemük közelében, hiszen előfordult olyan eset is, hogy egy diák tavalyi lakbérét szeptembertől harminc százalékkal emelte a tulajdonos. Arra hivatkozott, hogy a városban időközben nagyon megszaladtak a bérleti díjak, amit a nagy ipari beruházásokkal is odavonzott emberek érdeklődése indokolt. A régióvezető tapasztalata szerint a bérleti díjak növekedése bőven meghaladta az ingatlanárak helyi emelkedését, ezért úgy véli, hogy

„jobban megéri inkább beszállni egy vételbe, mint bérleti díjat fizetni éveken át”.

Úgy kalkulál, hogy ha a megfelelő önerő rendelkezésre áll, akkor a havi bérleti díj összegéből kijöhet akár egy lakáshitel törlesztője is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy még a diplomáig is várhatóan drágulni fognak a lakások, akkor egy végzés utáni eladás esetén sem valószínű, hogy rosszul szállnának ki a befektetésből.