A tíz ország részvételével zajló megbeszélések fő kérdése azonban, miként lehetne megfékezni, megállítani az áremelkedést. A rizs az első számú élelmezési cikk, ugyanakkor esetükben jelentős exporttétel is, s mint ilyen a termény nemzetközi árszintjét határozza meg.
A múlt hónap végén Thaiföld, a rizs első számú termelője a világon már felvetette, hogy az olajexportálók szervezetének, az OPEC-nek a mintájára a fő rizstermelőknek is valamilyen kartellt kellene létrehozniuk. Elsősorban az árak befolyásolása érdekben.
A nagy térségbeli rizstermelők már szinte kivétel nélkül exportmérséklő lépésekről döntöttek. Az OPEC és egy lehetséges reisztermelő kartell között azonban lényeges különbség, hogy a rizst termelők esetében a felhasználás a termelőknél nagy, az exportra kínálható mennyiség viszonylag igen csekély, nagyon gyorsan és nagy arányban lehet a nemzetközi piaci árat emelni, amire éppen a közelmúlt szolgált példával. Mindeközben ha nincs elég rizsből a termelőknél, gyakorlatilag éhséglázadás fenyegethet országaikban. Ez még inkább az export korlátozására hat. Több nagy importáló országban már pánikszerű rizsfelvásárlás kezdődött, az árak és a szállítás bizonytalansága miatt adagolási rendszert vezettek be.
Japán a nyolc legfejlettebb ipari ország soron következő csúcskonferenciáján szeretné napirendre tűzni az élelmiszer-problémát.