Súlyos tízezrekkel csúnyább lehet a valóság

Az Eurostat elmúlt hetekben frissített adatbázisa alapján Magyarországon a bruttó medián órabér 4,66 euró volt a négy évvel korábbi 3,59 euró után. Ezt az értéket felszorozva kiderül, hogy 2018-ban a medián bruttó bér 261 563 forint volt Magyarországon, miközben a Központi Statisztikai Hivatal átlagos bruttó bérre ennél jóval magasabb összeget közölt, 329 943 forintot.

A bruttónál azonban lényegesebb a nettó kereset, ami az alábbiak szerint alakul:

• az átlagos nettó 219 412 forint,
• a medián nettó 173 921.

A különbség abban az évben 45 491 forint volt. Ez az az összeg, amivel többről árulkodik az átlag kategóriája. Vagy másik oldalról megközelítve úgy fogalmazhatunk, hogy ennyivel alacsonyabb a jellemző, valós bérszínvonal az ismertnél.

Elkeserítő bérfolyamatok

2014-hez, mint az Eurostat által közölt legutóbbi állapothoz viszonyítva azt lehet megállapítani, hogy

az átlag nettó 40,9 százalékos növekedésével szemben a medián nettó bér "csupán" 36,1 százalékkal emelkedett.

Ebből pedig két dologra lehet következtetni, amiből az egyik következményt konkrét számok is megerősítik. Egyrészt az átlag mediánnál nagyobb mértékű növekedése azt jelenti, hogy az elmúlt évek lendületes béremelkedési üteme sokkal inkább a magasabb fizetési kategóriáknál volt meghatározó, míg az alacsonyabb fizetések esetében kisebb mértékű bérnövekedés valósult meg. A bérrobbanásból tehát inkább azok részesültek, akiknek a kereseti viszonyai nem feltétlenül indokolták volna a lendületes emelést.

Másrészt, ha az átlagérték jobban emelkedik a mediánnál, akkor az azt is eredményezi, hogy a jövedelmi különbségek egyre inkább kiéleződnek. Az uniós statisztika alapján az adatok ezt alá is támasztják:

míg 2014-ben a medián nettó az átlag 82 százalékát tette ki, addig 2018-ban már csak a 79,2 százalékát.

260 ezer helyett 206 ezer lehet az átlagos nettó bér Magyarországon

Bár az elmúlt két év mediánt érintő folyamatait nem ismerjük, a medián és az átlag közötti differenciából kiindulva megbecsülhető az aktuális helyzet is. Optimista forgatókönyvet felvázolva azt feltételezzük, hogy 2018-hoz képest stagnált a differencia a két érték között és a mediánbér jelenleg is 79,2 százaléka az átlagnak. Ebben az esetben

a KSH által közölt 260 423 forintos átlaggal szemben a medián nettó bér 206 255 forint lehetett 2020 augusztusában. Vagyis ez az az összeg, ami pont a bérskála közepén helyezkedik ennél, és a dolgozók fele keres ennél többet és pont ugyanannyian ennél kevesebbet.

Ezen a ponton úgy érezzük, némi magyarázatot igényel az optimista jelző iménti használata. Az biztos, hogy 2014 és 2018 között nőtt a differencia a két összeg között, mivel a lendületes bérnövekedésből főként a magasabb bérért dolgozók részesültek, így az átlagbér nagyobb mértékben tudott növekedni a mediánnál. 2018-tól mostanáig az átlagra jellemző korábbi tendencia folytatódott: lendületes, kétszámjegyű bérnövekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Ebből kiindulva és arra alapozva, hogy a bérfolyamatokat meghatározó minimálbér-emelés jóval alacsonyabb mértékű, 8 százalékos volt, joggal feltételezhetjük, hogy az elmúlt két év során a medián nettó bér még inkább leszakadt az átlagos bértől.