De mire elég az átlag és mire a medián?

Noha a jelenlegi, több mint 54 ezer forintos különbség sokkolóan hat a valóságot jobban tükröző medián és a némiképp torzító átlagbér között, ma már lényegesen jobb a helyzet, ha azt nézzük, mire is elegendőek ezek az összegek.

A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es évre vonatkozó nemrég publikált Háztartások életszínvonala kiadvány elkészítése során az aktív társadalmi réteg, vagyis azok, akik dolgozóként vagy munkanélküliként jelennek meg a munkaerőpiacon, elárulták, hogy mekkora is lenne az az összeg, ami átlagos, vagy akár jó és sokkal jobb megélhetést biztosítana számukra. Az adatokból érdekes következtetéseket lehet levonni, de előbb nézzük a számokat!

2019-ben az átlag nettó 244 609 forintos bér a dolgozók saját bevallása szerint bőven biztosítja nemcsak az átlagos, de a jó megélhetési szintet is és az elmúlt években egyre inkább közelít a nagyon jó megélhetési szinthez szükségesnek tartott minimum összeghez. A 79,2 százalékkal számolt medián 193 730 forintra jön ki a tavalyi évre, ami viszont épp csak beleesik a jó megélhetési szint kategóriájába.

A KSH felmérése alapján ugyanis a különböző megélhetési szintekhez az alábbi jövedelmek voltak szükségesek tavaly:

• nagyon szűkös: 72 500 forint,
• szűkös: 95 300 forint,
• átlagos: 131 800 forint,
• jó: 181 300 forint,
• nagyon jó: 274 300 forint.

Tehát bár tavaly már a mediánbér, tehát a valóságot reálisabban megmutató érték is biztosította a jó megélhetési szintet, nem volt ez mindig így. Sőt, olyannyira nem, hogy 2018-ban volt a fordulópont, amikor már nemcsak az átlagos megélhetést biztosított a középértékként azonosított nettó bér, hanem a jóhoz szükségesnek tartott összeget is meghaladta néhány ezer forinttal. Abból a szempontból tehát, hogy milyen életszínvonalat tud biztosítani az átlagos nettó bér, valamint a medián nettó, már nincs különbség. Két évvel ezelőtt viszont előbbi a jó, utóbbi pedig átlagos megélhetéshez volt elegendő.

A háttérben egyszerű matematika áll: hiába eltérő a medián és az átlag elmúlt években regisztrált növekedési üteme, az átlagbér növekedése még így is magával húzza a mediánértéket is. Persze, ha az eddigi trend folytatódik, akkor előbb-utóbb újra eltérő színvonalú megélhetést fog biztosítani a két összeg. Csak az átlag a nagyon jóhoz, a medián pedig még továbbra is a "jó"-hoz jelent elegendő fedezetet.

Összefoglalva tehát mivel az elmúlt évek lendületes bérnövekedéséből sokkal jobban részesültek a magasabb keresettel bíró dolgozók, az átlagos bér egyre torzabb képet tud mutatni a magyar bérfolyamatokról. Ennek következménye, hogy a medián és az átlag közötti különbség - ha lassabb ütemben is -, de növekedett az elmúlt néhány évben. Az ugyanakkor pozitív eredménye az elmúlt éveknek, hogy ma már - egyelőre - nincs különbség azt illetően, hogy mire elég az átlagos nettó és a medián nettó, hiszen egyaránt képes egy jó megélhetési szintet fedezni. Tehát bár torzítani képes az átlagbér, mint statisztikai fogalom, és a medián a valósághű adat, értékét tekintve jelentős különbség jelenleg nincs. Akkor legalábbis, ha a megélhetési szintekhez elegendő jövedelmi határokat nézzük.