Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt kéri, hogy az adat értelmezésekor ezt a mesterséges hatást vegye figyelembe mindenki. Ezzel összhangban ne tulajdonítsák a megugró inflációt a kiskereskedelemnek, mert most csak azzal fogunk szembesülni, hogy a piaci logikától elszakadt, adminisztratív árszabályozás torz inflációs adatokat eredményez.

Egy egyszerű számpélda, mi is fog történni:

Az egy évvel korábban életbe lépett árrésstop miatt a választások előtt publikált utolsó, márciusi inflációs adat 3,2 százalékos élelmiszerár csökkenést mutatott a megelőző év márciusához képest. Ha tavaly április óta minden élelmiszer ára változatlan lenne, akkor a május 8-án publikálandó áprilisi vendéglátás nélküli élelmiszer infláció kereken 0 százalékot mutatna.

Ezzel valószínűleg mindenki könnyedén megbékélne, látni kell azonban, hogy a fogyasztói árindexben egy áprilisi 0 százalékos áremelkedés is jelentős relatív romlás lenne a márciusi 3,2 százalékos árcsökkenéshez képest. Mivel az élelmiszerek súlya a fogyasztói árindexben körülbelül 21 százalék, ez a hatás önmagában is 0,67 százalékponttal emeli meg a választások utáni első, áprilisi inflációs adatot, amit most publikál a KSH. Vagyis, ha az élelmiszerek nélküli fogyasztói árindex 2.0 százalék lenne, akkor a publikált index változatlan élelmiszerárak mellett kerekítve 2,7 százalékot mutatna.

Az árrésstop által előre élesített inflációs sokk – amivel nagy valószínűséggel a távozó kormány gazdaságpolitikusai is tisztában vannak – zéró 12 havi élelmiszer áremelkedés mellett a választások utáni első publikált inflációs adatból önmagában is csaknem 0,7 százalékot magyarázna. Ezért mondja az OKSZ egy éve, hogy az árrésstop csak a szőnyeg alá söpri az inflációt, az áremelkedés idővel újra megjelenik az árindexben. Piaci logikán alapuló, összehasonlítható inflációs adatokat csak a torzításmentes versenyalapú árképzés tesz lehetővé.