Honfitársaink fele úgy gondolja, hogy jelenleg jobb anyagi helyzetben lenne, ha lett volna pénzügyi ismeretek óra az iskolában – többek közt ez is kiderül az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás adataiból. A kutatás annak apropóján készült, hogy a Pénztárszövetség az idén hatodik alkalommal indította el a középiskolások pénzügyi ismereteinek és tudatosságának fejlesztését szolgáló versenyét, a közel hárommillió forint összdíjazású Pénzmestereket.
Az 50-es korosztályban az átlagnál valamivel kevesebben osztják ezt a véleményt, miközben a nők, a diplomások és a városlakók inkább egyetértenek az állítással. Az iskolában megalapozott, elsajátított ismeretek hiányát jelezheti, hogy a pénzügyi kérdésekben nemigen hallgatunk a szakértőkre.
A pénzügyi döntések meghozatala során messze a család véleménye a legfontosabb, a megkérdezettek fele hallgat a közelebbi vagy távolabbi rokonaira, ezen belül pedig átlag feletti mértékben a nők, a 30 év alattiak, valamint a legfeljebb általános iskolát végzettek. A független pénzügyi szakértők, banki tanácsadók, szaksajtó jelentősége kevésbé fontos, mindemellett pedig a reklámok, valamint az influenszerek hatása is elenyésző.
Hol tegyünk szert pénzügyi ismeretekre?
Sokan vélik úgy, hogy a pénzügyi ismeretek oktatását nem lehet elég korán elkezdeni. A megkérdezettek bő harmada szerint már az óvodában hasznos volna játékokon keresztül tanítani a gyerekeket, de a diplomások körében már tízből négyen vannak ezen a véleményen. További 45 százalék szerint az általános iskolában lenne a helye a pénzügyi ismeretek átadásának, és csupán a válaszadók tizede szerint érdemes várni ezzel a középiskolás évekig, a felsőoktatásra pedig mindössze 2 százalék szavazott. A legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők táborában az átlaghoz képest többen – rendre 10 és 13 százalék – vélekednek úgy, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása nem az iskola feladata, erre nincs is szükség.