Még néhány éve is teljesen abszurdnak tűnt volna, hogy a világ legnagyobb szálláshely-szolgáltatója, az Airbnb egyetlen ingatlant sem birtokol, a világ legnagyobb kereskedőjének, az Alibaba.com-nak nincsenek raktárai, a legmeghatározóbb médium, a Facebook semmilyen tartalmat nem állít elő, a legnagyobb taxitársaságnak, az Ubernek pedig nincsenek autói. A technológiai fejlődéssel együtt a társadalom fejlődése is a lineárisból exponenciálissá vált, amit a gondolkodásmód változásának is le kéne követnie. Sokan úgy gondolják, csak így fogunk tudni választ adni számos, ma még megoldhatatlannak tűnő problémára.

– Amint a hagyományos lineáris gondolkodásmód helyett elsajátítjuk az exponenciális gondolkodást, megváltozik az életfelfogásunk és az üzlethez való hozzáállásunk is. Meg kell értenünk a technológia demokratizáló erejét, és ünnepelnünk kell az unortodox gondolkodásmódot, az ötletek ötleteit – mondja Ray Kurzweil feltaláló és jövőkutató, a legnagyobb globális kihívásokra választ kereső Singularity University társalapítója, a Google fejlesztési igazgatója.

PP grafika

Eszköz helyett cél

Az exponenciális gondolkodásra építő szervezetek kihasználják az egyre gyorsabban fejlődő technológiákat, és az intézmények rendszere helyett a hálózatok kapcsolódásában rejlő lehetőségekre építenek. Így sok esetben saját tulajdonuknál nagyságrendekkel nagyobb erőforrásokat képesek mozgósítani, és nagyságrendekkel nagyobb hatást képesek elérni, mint azt hagyományos értelemben vett gazdasági erejük indokolná.

Az exponenciális gondolkodás alapja nem más, mint a határozott szándék a változtatásra (Massive Transformative Purpose – MTP). Vagyis az, hogy az adott ember vagy szervezet missziója nem arról szól, hogy mit kell tenni, hanem arról, hogy miért foglalkoznak azzal, amivel. Ez az aprónak tűnő különbség pedig Peter H. Diamandis, az emberiség érdekeit szolgáló, áttörést jelentő találmányokat díjazó XPrize alapítója szerint azt eredményezi, hogy egy probléma megoldásához nem a rendelkezésre álló ismert eszközöket és bevett megoldásokat rendezzük újra, hanem a végső célra tekintve egészen új megoldási javaslatokat hozunk.

Az exponenciális gondolkodással képesek vagyunk nyitottabban látni a jövő lehetőségeit, és jobban koncentrálhatunk a valós igényekre, elkerülve a tévutakat. Sok, korábban népszerű jóslat – mint például a repülő autó – nem arra fókuszált, hogy valójában mire van szüksége a társadalomnak, hanem néhány meglévő technológia kombinációjában látta a jövőt. Az igazi problémáinkat azonban egészen más módszerekkel lehet megoldani.

A gyakorlatban

A hús iránti óriás igényünk kielégítésére a lineáris gondolkodás szerint több állatot tenyésztünk – a szarvasmarhák esetében így növelve az erősen üvegházhatású metán kibocsátását is, tehát az egyik probléma megoldásával egy másikat súlyosbítva –, esetleg rávesszük a fejlett országok húsevő társadalmait, hogy csökkentsék a fogyasztásukat. A Modern Meadow nevű startup viszont laboratóriumi körülmények között állít elő húst és bőrt olcsóbban, hatékonyabban és élőlények szenvedése nélkül.

Az exponenciális gondolkodás az egészségügyi problémák megoldásában is segíthet. Az Orvosok Határok Nélkül szerint például a tuberkulózis elleni harc egyik fő gátja a diagnózis, illetve annak hiánya, hiszen a betegektől vett mintákat szinte lehetetlenség eljuttatni a messzi laboratóriumokba. Utakat építeni vagy repülőket indítani viszont drága és hosszadalmas. A Matternet ezt a problémát drónokkal oldaná meg. Egyelőre tesztfázisban van a projekt, de a cég ONE nevű prototípusa szállított már gyógyszereket Haiti elérhetetlen területeire is.