Eszes Zsolt szerint támogatás nélkül így nem valószínű, hogy a többlettisztítás és a szállítás – köbméterenként több száz forintos – többletköltségét ki tudnák fizetni a termelők. Az is kérdés, a tisztítással megfelelő lesz-e a vízminőség, hogy azt vizes élőhelyekbe, tavakba engedjék? A szennyvíz újrahasznosításához a szakember Szingapúrt, Izraelt, Dél-Afrikát hozta fel példának, ahol már megalkották erre a stratégiát. „Magyarország is hasonló helyzetben van: a folyókban egyre kevesebb a víz, fokozódik a szárazság, a tisztított szennyvizet el kellene juttatni a felhasználási pontig, de országos rendszer kiépítése ezermilliárd forint nagyságrendű beruházás lenne” – becsülte a szakember.

Abban is dönteni kell, hogy az újrahasznosításnak mi lesz a célja? „A mi víziónk szerint a kommunális szennyvíztisztító telep ivóvízforrás, erre már Afrikában, Izraelben, Szingapúrban is van példa” – állította a szakember. Arról a kormány dönt majd, hogy ivóvízként, a vízi élőhelyek ellátására, vagy öntözésre hasznosítják.

Drámai változásokat mutatott be előadásában Raskó György agrárközgazdász is, akit először arról kérdeztünk, hogyan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez a lajoskomáromi gazdasága. „Az átállás nálunk is lassan kezdődött” – ismerte el az agrárközgazdász. Pedig már vannak erre kidolgozott technikák: a talajtakarás, illetve a „no till” (talajművelés nélküli) termesztés a talajélet élénkítésére, a szervesanyag felszaporítására. E módszereket a hazai termelők is alkalmazzák már. Néhány multinacionális nagyvállalat – mint a Nestlé – ugyanis évi több milliárd forintot fordít arra, hogy az általa előállított termék, például az állateledel a körforgásos gazdálkodásból származó alapanyagokat használjon fel. A beszállító termelők ezért szerették volna, ha az illetékes magyar minisztérium támogatná a fenntarthatóságot, de hiába. „Át kellene törnünk a falat, hogy a kormány aktívabban segítse a körforgásos gazdálkodást, mert az átállás alatt, amely négy-öt év is lehet, veszteséges ez a gazdálkodási forma” – érvelt a közgazdász. Az átálláshoz ugyanis drága eszközökre és módszerekre, direktvetőgépre és „okosöntözésre” is szükség van.