A gazdáknak persze addig is megoldást kell találniuk a napi túléléshez az idei veszteségek után. „Nem mi fogjuk szállítani a csodát! Ehhez mindenhol az adottságokat kell figyelembe venni!” – figyelmeztette az érintetteket Máté Károly. Helyben, de komplex módon kell megvizsgálni, mi a legjobb megoldás. Szikes, homokos alföldi talajon például más módszert kell találni a nyereséges gazdálkodáshoz, mint a csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon. Nem lesz könnyű, mert sokszor a már megszokott módszer szerint termelnek a gazdák. Ezért is érte váratlanul őket a gyors időjárásváltozás. „Az a feladatunk, hogy meggyőzzük őket: váltsanak!” – foglalta össze Máté Károly.
Furcsa kettősség, hogy miközben az Alföld felszíne szinte elsivatagosodott az idén, a felszín alatt „aranybányának” tűnő vízkincs bújik meg. Eszes Zsoltot, a Water4all Kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, hogyan kellene megreformálni a felszín feletti és alatti vizek, akár a szennyvíz hasznosítását? „Nem ülünk aranybányán! A felszín alatti készleteket védeni kell, korlátozni a vízkivételt, mert néha csak több száz év alatt pótlódnak” – világított rá az igazgató. Ami pedig a szennyvízben rejlő lehetőségeket illeti, a 620 millió köbméter éves hazai vezetékes vízfelhasználásból 550 millió köbméter szennyvizet tisztítanak meg itthon, amely példás más államokhoz képest. Ezt a mennyiséget azonban csak a 824 szennyvíztisztító telep közelében, lokálisan lehet felhasználni, mert túl nagy beruházás a vezetéket kiépíteni.
